A Dohányzásellenõrzési keretegyezmény » Cigarettagyártás és forgalmazás Nemdohányzók védelme, ifjúságvédelem » Reklámjogi korlátozások » Közveszélyességi korlátozások » Egyéb jogszabályok »

I. Adózási szabályok

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

A jövedéki adó az egyes termékeket terhelõ, speciális fogyasztási adók közé tartozik, amelynek teherviselõje az áfához hasonlóan a termék végsõ fogyasztója. A dohánygyártmány jövedéki termék, tehát adótárgy.

A jövedéki adó a belföldön elõállított és az importált termékekre egyaránt kiterjed. A jövedéki adó rendszere arra a fõszabályra épül, hogy szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhetõ be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthetõ, szállítható, amely után az adót megfizették. Ennek érdekében a törvény rendezõ elve, hogy a belföldön elõállított jövedéki termék kizárólag adóraktárban állítható elõ törvényesen, illetve az importált jövedéki termék adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön.

A törvény az Európai Közösségek irányelveinek szabályozási módszerét követve általános és az egyes termékekre vonatkozó különös szabályokra tagolódik. A törvény XV. Fejezete tartalmazza a dohánygyártmányra vonatkozó különös rendelkezéseket.

E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:

a) a dohányrúd, amely meglévõ állapotában dohányzásra alkalmas, és nem minõsül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerû, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (cigaretta),

b) a dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült,

c) a dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal,

d) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket. A burok és a boríték dohányfóliából készült; egy termék tömege - a filter és a szopóka nélkül - nem lehet kevesebb 1,2 g-nál; a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel,

e) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ dohányfóliából készült külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külsõ boríték nem fedi a szopókát. Egy termék tömege - filter vagy szopóka nélkül - nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél (a továbbiakban a b)-e) pont együtt: szivar, szivarka),

f) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességûre vágott (finomra vágott fogyasztási dohány),

g) az f) pont alá nem tartozó, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat (egyéb fogyasztási dohány).

Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történõ elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésû cigaretta elkészítésére szolgál.

A dohánytermékek e törvény szerinti adójának a különlegességét az adja, hogy a jövedéki adón kívül az általános forgalmi adót is tartalmazza. A dohánygyártmány forgalmazását erõteljesen befolyásolja az a sajátos rendelkezés, amely szerint a dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetõ, attól eltérni nem lehet. A dohánygyártmány szabad forgalomba a kiskereskedelmi eladási árat feltüntetõ adójeggyel ellátva bocsátható.

Az adójegy az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított jövedéki adó, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelõ értéket testesít meg. Az adójegy átvételekor meg kell fizetni a jövedéki adónak és az általános forgalmi adónak azt az összegét, amelyet az igényelt adójegyek az átvételkor hatályos adómértékek alapján képviselnek.

A dohánytermék jövedéki adójának alapja a százalékos adómérték esetében a kiskereskedelmi eladási ár, a tételes adómérték esetében ezer darab. Az adó mértéke:

- a cigarettára 6450 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 10 380 forint/ezer darab;

- a szivarra, a szivarkára és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka;

- a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 47 százaléka, de legalább 3500 forint/kilogramm.

A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszûrõ és szopóka nélkül - meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter; háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza - füstszûrõ és szopóka nélkül - 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter, és így tovább.

A dohánytermék általános forgalmi adójának alapja a kiskereskedelmi eladási ár, mértéke az általános forgalmi adóról szóló törvénynek (áfa-törvény) az egyszerûsített számlára vonatkozó elõírásai szerinti, az egyszerûsített számlán feltüntetendõ, a legmagasabb adómértékhez tartozó százalékérték.

A kiskereskedelmi eladási ár a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

Az adófizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõ és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt. A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követõ második hónap 28. napjáig kell teljesíteni. Ez az idõszak biztosítja, hogy az adófizetés ne elõzze meg a szabad forgalomba bocsátást.

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról

A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten elõírja. A dohánytermékek Jöt. szerinti adójának a különlegességét az adja, hogy a jövedéki adón kívül az általános forgalmi adót is tartalmazza.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Mezõgazdasági õstermelõi tevékenységnek minõsül a saját gazdaságban történõ növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban elõállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezõgazdasági termékek jogszabályba nem ütközõ gyûjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdõgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az elõállított termék vagy a tevékenység a melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik. A mezõgazdasági õstermelõi termékek listáján szerepel a nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva és a dohányhulladék.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl

A vámhatóság hatáskörébe tartozik az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelõ általános forgalmi adóval kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.

Az adózó a jövedéki adó elõlegét havonta, a tárgyhó 28-áig fizeti meg. Az adózó a jövedéki adó elõlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követõ hó 20. napjáig fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól igényelheti. Az elõbbi rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet nem adójeggyel fizetnek meg.

8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki adóról szóló törvény végrehajtási rendelete. A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány elõállítására alkalmas gép és egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelõzõ 15. napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, fõbb részeinek leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a gépet, az egyéb eszközt ellenõrzi, és azonosító jellel látja el.

14/1998. (IV. 30.) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról

Az adójegy a jövedéki adóról szóló törvény szerint az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított jövedéki adó, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelõ értéket testesít meg. Ez a rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza.

221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet a külföldi utas számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl

237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésrõl

II. Dohánytermékek gyártása és forgalmazása

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

Ez a törvény a nemdohányzók védelme érdekében szabályozza a dohánytermékek fogyasztását, valamint forgalmazásukat részlegesen korlátozza. Az Országgyûlés e törvény megalkotásakor egyensúlyt kívánt teremteni a passzív dohányosok védelme - különös tekintettel az életkoruk, vagy az egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztetettekre -, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között.

1.     Bizonyos intézménytípusokban tilos dohányterméket árusítani. Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

2.     Az ifjúság védelmét szolgálja az a korlátozás, miszerint dohánytermék kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki. A korlátozás érvényesítése érdekében a forgalmazó feladatkörében eljáró személy kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követõen - életkorának hitelt érdemlõ igazolására hívhatja fel a dohányterméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelõ igazolásának hiányában a dohánytermék kiszolgálását meg kell tagadni.

3.     Egészségvédelmi célú elõírás az, hogy cigarettát és egyéb dohányterméket forgalomba hozni csak abban az esetben szabad, ha a forgalomba kerülõ fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetûnõen, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven – tartalmazza a törvényben elõírt egészségvédõ figyelmeztetéseket.  "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élõk egészségét!", vagy "A dohányzás halált okozhat!" egészségvédõ figyelmeztetést a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni.

4.      "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élõk egészségét!", és "A dohányzás halált okozhat!" egészségvédõ figyelmeztetéseket a cigaretta csomagolásának egyik fõoldalán, az oldal legalább 30 százalékát kitevõ felületen kell megjeleníteni.

A csomagolás másik fõoldalán, az oldal legalább 40 százalékát kitevõ felületen szabadon választható egészségvédõ figyelmeztetéseket kell elhelyezni az alábbiak közül:

	A dohányosok korábban halnak.
	A dohányzás elzárja az artériákat, szívrohamot és agyvérzést okoz.
	A dohányzás halálos tüdõrákot okoz.
	A terhes nõk dohányzása károsítja a magzat egészségét.
	Védje a gyerekeket: ne tegye ki õket a dohányfüst belégzése veszélyének.
	Az orvosok és a gyógyszerészek segíthetnek a leszokásban.
	A dohányzásról nagyon nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá.
	A dohányzás lassú és fájdalmas halálhoz vezet.
	Kérjen segítséget a leszokáshoz (telefon/levélcím/internetcím) és kérdezze meg háziorvosát/gyógyszerészét.
	A dohányzás lassíthatja a vér áramlását, és impotenciát okozhat.
	A dohányzás öregíti a bõrt.
	A dohányzás károsítja a spermákat és gyengíti a megtermékenyítõ képességet.
	A füst benzolt, nitrozamint, formaldehidet és hidrogén-cianidot tartalmaz.

A Fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza a nemdohányzók védelmérõl szóló törvényben meghatározott forgalmazási szabályok és korlátozások megsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírság részletes szabályait. Egyben felhatalmazza a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben a dohánytermékek elõállításának, forgalmazásának és ellenõrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó feltételeit rendeletben meghatározza.

86/2003. (VII. 24.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl

Ezzel a rendelettel azért érdemes részletesebben foglalkozni, mert ez a jogszabály tartalmazza a fõ adminisztratív rendelkezéseket, melyekre a dohánytermékek gyártása és forgalmazása során figyelemmel kell lenni.

Dohányterméket elõállító új üzem létesítése vagy a már meglévõ üzem lényeges átalakítása esetén az építésügyi engedélyezési eljárás során közremûködõ szakhatóságok révén a rendelet érvényre kívánja juttatni az egészségvédelem és a környezetvédelem szempontjait.

A dohányterméket elõállítónak a dohánytermék gyártásának megkezdése elõtt, az importálónak a dohánytermék belföldi forgalom számára történõ vámkezelése elõtt valamennyi dohánytermékrõl regisztrációs lapot kell kiállítania. A regisztrációs lap elõsegíti a hatósági ellenõrzést.

A rendelet egyik melléklete felsorolja a dohánytermék gyártásához felhasználható adalékanyagok körét. Egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos a szabad forgalomba bocsátott cigaretta fõfüstjének kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmára vonatkozó határértékek jogszabályi elõírása. Ez a határérték cigarettánként nem lehet több

- kátrány esetében 10 mg-nál,
- nikotin esetében 1 mg-nál és
- szénmonoxid esetében 10 mg-nál.

A rendelet részletesen elõírja, hogy a fogyasztói csomagolási egységeken milyen adatokat kell feltüntetni. Az egészségvédõ figyelmeztetések tekintetében a rendelet visszautal a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglaltakra.

Csak olyan dohánytermék bocsátható szabad forgalomba, illetve forgalmazható, amely megfelel e rendelet elõírásainak és a regisztrációs lapon feltüntetetteknek. A dohánytermék minõségének megõrzéséhez szükséges tárolási körülményeket a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítani kell.

2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról

A Termékpálya Bizottság agrárpiaci rendtartási döntéseket elõkészítõ, egyeztetõ fórum, amely véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az adott termékpályán a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintõ agrárszabályozási kérdésekben. E Bizottság szavazati joggal rendelkezõ tagjai a tárcák képviselõin kívül a Magyar Agrárkamara, a mezõgazdasági termelõk két legnagyobb országos érdekképviselete, az adott termékpályára vonatkozó, az élelmiszer-, ital- és dohányipari vállalkozások legnagyobb termelési értéket képviselõ országos gazdasági érdekképviselete, valamint az illetékes terméktanács vagy - azon termékpálya esetében, ahol nincs terméktanács - szakmai szövetség egy-egy képviselõje. E törvény alapján létre kell hozni a Dohány Termékpálya Bizottságot.

80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl

A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni. A dohánytermék gyártása és a dohányipari gép gyártása telepengedélyhez kötött tevékenységnek minõsül.

4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl

Üzlettel nem rendelkezõ kereskedõ nevének és székhelyének feltüntetésével a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet, valamint 2000 fõnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) mûködõ postahivatalokban a végsõ felhasználó részére dohányterméket árusíthat.

A dohányáru alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes rendõrhatósághoz és vámhatósághoz történt elõzetes bejelentéssel folytatható.

60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet a közúti gépjármûvek,  az egyes mezõgazdasági, erdészeti és halászati erõgépek üzemanyag- és kenõanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékérõl

146/2004. (IX. 30.) FVM rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a tesztüzemi rendszer keretében kialakított standard fedezeti hozzájárulás értékek alkalmazásáról

137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetésérõl, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezõtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról

133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól

87/2004. (V. 15.) FVM rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2004. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelõi csoportokról

A termelõi csoportként történõ elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt termelõ, a tagok által megtermelt - az állami elismerés tárgyát képezõ - termék értékesítésébõl származó tárgyévi árbevétel dohánytermesztés esetében ötszázmillió forint legyen. Dohánytermesztés esetében a természetes személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie az összes árbevétel legalább tíz százalékát. A rendelet a dohánytermelõi csoportokra nézve külön rendelkezéseket is tartalmaz.

50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet a zöldség szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról

48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet a szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról

25/2004. (III. 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl

107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet a vetõmagvak és szaporítóanyagok minõsítésének és vizsgálatának díjtételeirõl

5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekrõl

Dohányáru értékesítéséhez kereskedõ-boltvezetõi szakképesítés szükséges.

11/1997. (VIII. 1.) KHVM rendelet az áruknak TIR igazolvánnyal történõ nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékletei módosításának kihirdetésérõl

1/1957. (IV. 20.) KPM rendelet a Hajózási Árufuvarozási Szabályzat közzétételérõl

A dohány természeténél fogva magának a fuvarozásnak ténye folytán rendszerint súlyveszteséget szenvedõ áru, emiatt a keletkezett súlyhiány esetében a hajózási vállalat - tekintet nélkül a befutott út hosszúságára - a súlyhiánynak csak a súly 3 százalékát meghaladó részéért felel.

III. Vámjogi rendelkezések

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról

A vámhatárral határos határ menti területen lakók, a vámhatáron dolgozók, valamint a folyami, vízi jármûveken szolgálatot teljesítõk, a fuvarozó vállalatok és a Magyar Posta Rt. vámhatárt szolgálatteljesítés céljából átlépõ alkalmazottai, továbbá a határforgalom lebonyolítását és ellenõrzését harmadik országban lévõ szolgálati helyen végzõk esetén vámmentesen behozható 25 db cigaretta vagy 5 db szivar vagy 10 db szivarka vagy 25 g dohány.

15/2004. (IV. 5.) PM rendelet a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól

1984. évi 9. törvényerejû rendelet a közúti kereskedelmi jármûvek ideiglenes behozatalára vonatkozó 1956. évi genfi vámegyezmény módosított szövegének kihirdetésérõl

 A gépjármûvezetõ és a jármûszemélyzet többi tagjai jogosultak a vámhatóságok által megállapított feltételek mellett személyes szükségleteikre szolgáló tárgyaikat ésszerû mennyiségben ideiglenesen behozni. A mennyiség megállapításánál figyelembe kell venni a beviteli országban való tartózkodás idõtartamát. Vám- és illetékmentesen vihetõk be: az úti élelem és a személyes fogyasztásra szánt kisebb mennyiségû dohány, szivar és cigaretta.

IV. Büntetõjogi rendelkezések

1979. évi 5. törvényerejû rendelet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

A Büntetõ Törvénykönyv szerint aki jövedéki termék elõállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elõállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elõállít, megszerez, tart, jövedékkel visszaélés elõsegítésének vétségét követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a cselekményt jelentõs mennyiségû alapanyagra követik el. A jelen törvényerejû rendelet a jelentõs mennyiségû alapanyag szempontjából rögzíti, hogy az alapanyag jelentõs mennyiségû vágott dohány esetében, ha 450 kg-t meghalad.

V. Nemzetközi egyezmények

Hazánk számos nemzetközi egyezményt kötött a vámjogi szabályok érvényre juttatása, a határon túli kereskedelem elõsegítése, az alkalmazandó vámtarifák meghatározása érdekében, beleértve a légikereskedelmet és a légifuvarozást is. Az egyezmények a dohányárut, mint a kereskedelem, illetve szállítás lehetséges tárgyát szabályozzák.

Vámjogi tárgyú nemzetközi egyezmények

¡         1998. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés kihirdetésérõl

• 57/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Argentin Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         205/1997. (XI. 21.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történõ kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         45/1999. (III. 11.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történõ kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl

Nemzetközi egyezmények a légiközlekedés, a légi fuvarozás tárgyában

¡         1978. évi 13. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Nigériai Szövetségi Köztársaság Szövetségi Katonai Kormánya között Budapesten, az 1977. évi március hó 31. napján aláírt, a területeik közötti és azon túli légijáratokról szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1976. évi 22. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között a polgári légiközlekedés tárgyában Conakryban, az 1971. évi december hó 7. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl

¡         1971. évi 36. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Libanoni Köztársaság Kormánya között a polgári légiközlekedés tárgyában Bejrutban, az 1966. évi január hó 15. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1971. évi 18. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában Khartoumban, az 1970. évi augusztus hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1970. évi 13. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában Szófiában, 1969. évi augusztus hó 29. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1968. évi 34. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a menetrendszerû légiközlekedés tárgyában Budapesten, 1967. évi július hó 19. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1968. évi 28. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között Ankarában, 1966. évi június hó 28. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetésérõl

¡         1968. évi 18. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a légiszállítás tárgyában Nicosiában, 1964. évi június 2. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1968. évi 11. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és India Kormánya között a légijáratok tárgyában Új-Delhiben, 1966. évi február hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1982. évi 20. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Kormánya között Algírban, 1970. évi november hó 19. napján aláírt, a légiközlekedésrõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         1965. évi 16. törvényerejû rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten 1964. évi október hó 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         235/2004. (VIII. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között Moszkvában, 2002. december 20-án aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésér

• 160/2004. (V. 21.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1994. március 25-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         124/2002. (V. 17.) Korm. rendelet a Magyar Kormány és a Macedón Kormány között Budapesten, 2000. május 11-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         19/2002. (II. 20.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatású Területének Kormánya között Budapesten, 2001. április 26-án aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         182/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között Budapesten, 1998. december 7-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         39/2000. (III. 24.) Korm. rendelet a magyar-szlovák légiközlekedési, Pozsonyban, 1999. szeptember 6-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

¡         115/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között Brazíliavárosban, 1997. április 3-án aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

• 51/1999. (III. 31.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között Hanoiban, 1998. február 4-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         1/1998. (I. 12.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között Budapesten, 1993. szeptember 15-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         91/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet a magyar-izraeli légiközlekedési egyezmény kihirdetésérõl

¡         23/1990. (VIII. 13.) Korm. rendelet a Budapesten 1989. július 12. napján aláírt magyar-amerikai légiközlekedési egyezmény kihirdetésérõl

¡         71/1988. (IX. 29.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és Málta Köztársaság Kormánya között Máltán, az 1987. évi december hó 16. napján aláírt, a területeik közötti és azon túli légi járatokról szóló légügyi egyezmény kihirdetésérõl

¡         44/1979. (XI. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kuvaiti Állam Kormánya között Kuvaitban, az 1979. évi március hó 19. napján aláírt Légügyi Egyezmény kihirdetésérõl

¡         43/1979. (XI. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között Hanoiban, az 1978. évi október hó 16. napján aláírt, a polgári légiközlekedésrõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         40/1978. (VII. 20.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Afgán Köztársaság Kormánya között Kabulban az 1977. évi október hó 16. napján aláírt, a légijáratokról szóló Egyezmény kihirdetésérõl

¡         25/1978. (IV. 22.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Pakisztán Iszlám Köztársaság Kormánya között a légijáratok tárgyában Budapesten, az 1977. évi május hó 11. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

¡         26/1977. (VIII. 1.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Állam Kormánya között Madridban, az 1974. évi április hó 30. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetésérõl

• 17/1977. (V. 27.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Köztársaság Kormánya között a területeik közötti és azon túli menetrendszerû légijáratok szabályozása tárgyában Tripoliban, 1975. november 27. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl

¡         1/1977. (I. 26.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában Varsóban, az 1976. évi február hó 12. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl

¡         32/1976. (VIII. 29.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Sierra Leone Köztársaság Kormánya között a területeik közötti és azon túlra irányuló légijáratok tárgyában Budapesten, az 1975. évi november hó 5. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl

¡         20/1976. (VI. 24.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és Portugália Kormánya között Lisszabonban, az 1975. évi május hó 22. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetésérõl

¡         15/1976. (VI. 1.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1975. évi május hó 3. napján aláírt légügyi egyezmény

¡         131/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1995. április 19-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         30/1996. (II. 23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Kijevben, 1995. május 19-én aláírt légiközlekedési egyezmény kihirdetésérõl

¡         29/1996. (II. 23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között Almatiban, 1995. március 9-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         170/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Malajzia Kormánya között Kuala Lumpurban, 1993. február 19-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         169/1994. (XII. 15.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között Bangkokban, 1993. február 17-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

¡         30/1994. (III. 4.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1993. március 9-én aláírt légiközlekedési Megállapodás kihirdetésérõl

• 29/1994. (III. 4.) Korm. rendelet a magyar-litván légiközlekedési Megállapodás kihirdetésérõl

• 112/1993. (VIII. 5.) Korm. rendelet a magyar-ír légiközlekedési Megállapodás kihirdetésérõl

¡         144/1992. (X. 29.) Korm. rendelet a magyar-szlovén menetrendszerû légijáratokról aláírt Megállapodás kihirdetésérõl

• 198/1997. (XI. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között Bukarestben, 1995. szeptember 12-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõ

¡         32/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya között Budapesten, 1991. szeptember 12-én aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetésérõl

Szabadkereskedelmi megállapodások

Hazánk számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött más államokkal, a szerzõdõ államok közötti vámok és vám jellegû terhek mértékérõl és alkalmazásának szabályairól. A megállapodások hatály – többek között – kiterjed a dohányárukra, dohánytermékekre is.

-          2002. évi XXXII. törvény a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          2000. évi LXXXI. törvény a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          2000. évi XXVIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          1999. évi XCI. törvény a Szlovén Köztársaságnak a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) történõ csatlakozásáról szóló Megállapodás kihirdetésérõl

-          1998. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          1998. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          1995. évi XIII. törvény A Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, Románia és a Bolgár Köztársaság közötti Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl

-          1993. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetésérõl

-          109/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzõkönyvének A és B Mellékleteiben foglalt kedvezményes mezõgazdasági vámkontingensek módosításáról szóló vegyes bizottsági határozat kihirdetésérõl

-          93/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 2. sz. Kiegészítõ Jegyzõkönyvének kihirdetésérõl

Egyéb nemzetközi egyezmények

1964. évi 2. törvényerejû rendelet a turistaforgalom vámkönnyítéseirõl szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítõ Jegyzõkönyvének kihirdetésérõl

A jelen egyezményben megállapított egyéb feltételek fenntartása mellett minden Szerzõdõ Állam behozatalban vám- és illetékmentesen enged be 200 cigarettát vagy 50 szivart vagy 250 g dohányt, vagy ezen termékeknek 250 g-ig terjedõ összeállítását,, ha azokat a turista saját használatára hozza be, feltéve, hogy azokat viseli vagy kézipoggyászában vannak elhelyezve és nem kell visszaéléstõl tartani.

83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény kihirdetésérõl

275/2000. (XII. 28.) Korm. rendelet az Egységes Árutovábbítási Eljárás EK-EFTA Vegyes Bizottságának 2000. december 20-i 1/2000. számú határozata kihirdetésérõl