- Az egyéni ismeretek feltérképezése
a dohányzással kapcsolatosan.
- Az életkori sajátosságoknak megfelelô
szintû információk átadása
a témában.
- Az egészséges életmód választását
megkönnyítô, dohányzással kapcsolatos
attitûd formálása.
- A passzív dohányzás kényszere
elleni, aktív fellépés kialakítására
törekvés.
Mint már említettük, az egészséges
életmódra nevelés megjelenik a családban
és az óvodában, közvetett és
közvetlen formában. Alapvetô viselkedésminták
bevésôdnek, természetesen a dohányzással
kapcsolatosan is.
A megelôzés egyik leghatékonyabb formája,
hogy a gyermekek olyan információk birtokába
jussanak, amelyek alapján a dohányzást
helytelenítô attitûd alakulhat ki.
Az egészséges életmód kialakulásának
nélkülözhetetlen feltétele, hogy a gyermek
ismerje azokat a káros hatásokat, amelyeket késôbb
figyelembe tud venni a dohányzásra ösztönzô
befolyásokkal szemben.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
tartalmazza azokat az általános pszichológiai,
pedagógiai elveket, amelyeket a gyermek érdekében
érvényesíteni kell. A kiegészítô
program sajátosságait a célokból,
feladatokból adódó nevelési hangsúlyok
adják. A sokféle családi értékrend
figyelembevételével, kiegészítésével
igyekszik felkészíteni a gyermekeket az együttmûködésre,
választásokra és döntésekre.
A családok bevonása, a szülôkkel való
együttmûködés kiemelt jelentôséggel
bír az eredményesség szempontjából.
A részprogram 5-6-7 éves gyermekek életkori
sajátosságaira épül. A fejlesztési
idôszak végére, a gyermekek várhatóan
megfelelô ismeretekre tesznek szert a dohányzással
kapcsolatosan, s ezek az ismeretek kedvezôen befolyásolhatják
késôbbi döntéseiket. Az ismeretek folyamatos
bôvítése, a témához kapcsolódó
fogalmak tisztázása, valamint az ok-okozati tényezôk
feltárása segíthetik a gyermeket a dohányzást
helytelenítô attitûd kialakításában.
Ahhoz, hogy a gyermek a megszerzett új ismeretek révén
ne kerüljön számára feldolgozhatatlannak,
megoldhatatlannak tûnô konfliktusba, nagyon lényeges,
hogy a szülôk is értesüljenek a gyermekek
felé eljuttatott információkról.
A programnak nem célja a szülôk (más
családtagok, s általában a felnôttek)
"leszoktatása" a dohányzásról,
ezzel szemben számítani kell rá, hogy a
gyermekek valamilyen formában hatással lesznek
az ôket körülvevô felnôttek dohányzási
szokásaira. Sok esetben kedvezôen befolyásolják
a szülôk bizonytalan "leszokási szándékát",
támogatásuk, biztatásuk, megértésük
ösztönzôleg hathat a felnôttek elhatározására,
kitartására.
Arra törekszünk, hogy a fejlesztési idôszak
végére, megfelelô pedagógiai ráhatással,
kialakuljon a gyermekekben a passzív dohányzás
elleni aktív fellépés igénye.
A DOHÁNYZÁS VAGY EGÉSZSÉG KIEGÉSZÍTÔ
ÓVODAI PROGRAM NEVELÉSI TERÜLETEI, TARTALMI
KIBONTÁSA
A gyermek megismerési folyamatait hiányos tapasztalatai,
a világról való szaggatott, hézagos
tudása jellemzi. Az 5-6-7 éves gyermekeknek a
valóságról viszonylag megfelelô ismeretei
vannak, s ezt a figyelemreméltó ismeretanyagot
mozgósítani is képesek. A gyermek tudását
az ôt körülvevô világ gazdagítja.
Ebben a korban sokkal inkább a helyzetébôl,
élményeibôl, tapasztalataiból táplálkozó,
érzelmekkel (indulatokkal is) átitatott jelentésmegértés
vezérli a tájékozódást. A
legtöbb információhoz az "aktuális
élmény" segítségével
juthat, egyéni, érzékletes tapasztalással.
A dohányzással kapcsolatos meglévô
ismeretek feldolgozása, bôvítése,
a témával kapcsolatos fogalmak tisztázása
is csak úgy válhat hatékonnyá, ha
a megvalósulást segítô tevékenységek
a gyermek életkori sajátosságainak megfelelôen
játékos formát öltenek.
Az ajánlott témakörök feldolgozása
lehetôvé teszi a dohányzással összefüggésbe
hozható fogalmak tisztázását és
olyan ok-okozati tényezôk feltárását,
amelyek a késôbbi viselkedést nagymértékben
befolyásolhatják. A gyermek többek között
olyan ismereteket sajátít el, mint a kellemetlen
érzetek, egészségkárosító
hatások, mások zavarása és a dohányzásra
való rászokás. Ezek a prevenció
fontos részei.
A program (feladataiból adódóan) az óvodai
nevelés feladatai közül kiemelten foglalkozik
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁVAL
(pontosabban annak egy speciális területével),
de érintôlegesen hatással van az óvodai
nevelés minden területére (érzelmi
nevelés, szocializáció, értelmi
fejlesztés). Ennek mértéke függ a
gyermekek fejlettségi mutatóitól, érdeklôdésétôl
és a pedagógus hozzáállásától
a megvalósítást illetôen.
Az egészség - óvodás korban is -
szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget,
harmóniát jelent. Az egészségnevelés
a fô feladatait, tevékenységeit illetôen
követi az egészség - fogalomban meghatározott
területeket, így kiterjed:
- a testi (szomatikus) egészség védelmére
- a lelki (pszichés) egészség védelmére,
a pszichohigiénére
- a szociális, társadalomegészség
védelmére
A Dohányzás vagy Egészség kiegészítô
program érintheti az egészségfejlesztés
teljes feladatrendszerét (ennek mértéke
az óvodapedagógustól függ), de kiemelt
jelentôséggel foglalkozik a káros szenvedély
megelôzésével.
Az óvodai élet minden tevékenységi
formája színtere lehet a program megvalósításának
(játék, mûvészeti tevékenységek,
mozgás, a külsô világ tevékeny
megismerése, munka jellegû tevékenységek,
tanulás).
A dohányzással kapcsolatos játékok
során, a gyermek olyan szituációkat, szerepeket
élhet meg, melyeket korábban még nem tapasztalt.
A mese, a játékos tevékenységek
mellett fontos jelentôséggel bírhatnak a
beszélgetések, ahol a csoporttársak és
az óvodapedagógus nemcsak saját, hanem
egymás tevékenységére is reflektálhatnak.
SZERVEZETI ÉS IDÔKERETEK, ÉRTÉKELÉS
A Dohányzás vagy Egészség kiegészítô
óvodai program vegyes életkorú, részben
osztott és osztott csoportokban egyaránt megvalósítható.
Az életkori jellemzôk ismeretében és
az egyéni eltérésekre építve,
az óvodapedagógus döntésétôl
függ a téma feldolgozása. Az óvodapedagógusok
módszertani szabadságára épül
a megvalósítást segítô játékok,
tevékenységek és alkalmazott módszerek
megválasztása is.
A témához kapcsolódó bizonyos tevékenységek,
játékok a fiatalabb korosztály számára
is vonzóvá tehetôk. A témakörök
teljes feldolgozása az 5-6-7 éves korosztály
számára ajánlott (tekintettel a speciális
témaválasztásra).
A program módszereiben, eszközeiben a korosztályhoz
közeli, a gyermekek mindennapi életébe, tevékenységébe,
napi -és hetirendjébe erôszakmentesen beépíthetô.
A program hatékonyságának értékelése
az esetleges továbbfejlesztés érdekében
is hasznos lenne. A tevékenységek tervezése,
megszervezése és a megvalósítása
érdekében is hasznosnak bizonyulhat bevezetés
elôtt, valamint a végén feltérképezni
a gyermekek dohányzással kapcsolatos ismereteit,
attitûdjeit és a motivációs hátteret,
amely a gyermeket utánzásra késztetheti.
A gyermekek rajzai, játéka és a beszélgetések
során szerzett információk visszajelzések
lehetnek a hatékonyságot illetôen.
A meggyôzôdés és az alkalmazott módszerek
sikerességét visszaigazolhatja a szülôk
bizalma, együttmûködése, késôbbiek
során pedig a társadalom, a felnövekvô
nemzedék.
Az óvodapedagógusok önállóságát
hangsúlyozva, kiemeljük az önértékelés
jelentôségét, hiszen így még
pontosabb képet kaphatunk a hatékonyságot
illetôen. Az eredményesen megválasztott
tevékenységek, játékok, módszerek
alkalmazása során szerzett tapasztalatok összegzése,
esetleges visszajelzése segíthetik a program továbbfejlesztését.
KAPCSOLATOK
Az óvoda, mint intézmény komplex rendszer,
amelynek minden összetevôje kölcsönhatásban
mûködik. A koncepciók a teljes rendszert érintik.
Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja
az óvoda kapcsolatainak alakítását,
a családoktól az iskolával való
együttmûködésig.
A program megvalósítása nem igényel
lényegesen más kapcsolatrendszert, mint ami az
óvodák életében egyébként
is megszokott. Fontos szempont viszont a team-ben dolgozók
harmónikus együttmûködése, a dohányzással
kapcsolatos nézeteik egyeztetése.
A családtagokkal való kapcsolattartás kiemelt
fontosságú a sikeres együttmûködés
szempontjából, hiszen a részprogram bevezetése
nem képzelhetô el a szülôk jóváhagyása
nélkül.
A családhoz közelítés jellemzôi:
Az óvodapedadógus erôsíti a szülô
kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza
a család pótolhatatlanságát. A szülô
partner a nevelésben, akinek igényei lehetnek.
A családtagokkal szemben nincsenek elôítéletek.
|
