A dohányzás egészségi hatásai Általános bevezetô Betegségek Nôk és a dohányzás A dohányzásról leszokás egészségi hatásai Tudományos publikációk Passzív dohányzás Adatok

A passzív dohányzás hatásai

Egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember. Olyan étteremben, ahol külön szakasz van a dohányosoknak és a nemdohányzóknak, de egy légterû a helyiség, két óra eltöltése másfél cigaretta elszívását jelenti. Munkahelyen, ahol nem tiltott a dohányzás nyolcórás munka mellett hat szál cigarettát Otthonában, huszonnégy óra alatt, egy doboz cigarettát elfogyasztó társ mellett három szál cigarettát szív el a passzív dohányos. Egy parkban három órát ücsörögve valaki mellett, aki dohányzik, a nemdohányzó is elszív egy szál cigarettát. Autóban, ha egyvalaki dohányzik, és az ablakokat nem húzzák le, egy óra alatt három szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is. A beszívott füst és a cigaretták számának megfeleltetése közelítôleges. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége több tényezô függvénye, akár kétszerese vagy háromszorosa is lehet a fenti adatoknak, ha többen dohányoznak a helyiségben, ha közelebb ülünk a dohányzóhoz, ha több cigarettát szívnak el, ha kicsi a helyiség, vagy ha rossz a szellôzése.

Az utóbbi évtizedben jobban figyelünk a passzív dohányzás veszélyeire. Passzív dohányzás alatt dohányfüstnek, a dohányzás égéstermékeinek zárt helyiségben történô, a nem dohányzók szervezetébe történô, akaratuktól független bejutást értjük. Zárt helyiségben a dohányfüst részint az ott szívott cigaretta, szivar vagy pipa dohányos által be nem szívott, így közvetlenül környezetbe kerülô füstjébôl (a mellékfüstbôl), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett füstbôl kerül a környezetbe. Ezek természetesen a helyiség levegôjében felhígulnak, így az ott tartózkodó nem dohányosok dohányfüstnek való kitettsége lényegesen kisebb és bizonyos mértékig minôségében is különbözik az aktív dohányosokkal összehasonlítva. Sokszor mért, és többszörösen megerôsített adatok azonban azt bizonyítják, hogy a cigarettafüst két fô komponensének, a szén-monoxidnak és a nikotinnak koncentrációja zárt helyiségben történô dohányzás esetén olyan magas, mely messze meghaladhatja a nyilvános helyiségekben megengedhetônek tartott és engedélyezett maximális szintet, sôt nikotin esetében az ipari feldolgozás során engedélyezett szintet is. Több tanulmányban a dohányzók társaságában zárt helyiségben tartózkodó nem dohányzók vérében 8 órás együtttartózkodás után a szénmonoxid-hemoglobin szintjét olyan magasnak találták, mint ha 5 cigarettát szívtak volna el, a vizelet- és nyál nikotin-koncentrációját pedig a gyengébb dohányosok körében mért szinttel találták azonosnak.

Egyre nô azon tanulmányok száma, amelyek a passzív dohányzás szerepét hangsúlyozzák nem dohányosok körében észlelt tüdôrákos megbetegedés kialakulásában. A passzív dohányzás számos más egészségkárosító hatással rendelkezik. A nem dohányosok jelentôs hányadánál szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki, és súlyos allergiás rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedô egyéneknél. Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikus passzív dohányzás jelentôsen csökkenti a kis légutak mûködését, hosszú idô után olyan mértékben, amely felér azzal, amit napi 10 cigarettát szívó dohányosoknál észlelnek. A környezeti dohányfüst súlyosbíthatja a felnôttkori asztmát, valamint irritálhatja szemet, a torkot és az orrot. A passzív dohányzás a dohányossal egy helyiségben tartózkodó csecsemôk és gyermekek egészségére nézve különösen veszélyes. A hörgô- és tüdôgyulladás elôfordulása a dohányos szülôk gyermekeiben jelentôsen nagyobb, mint a nem dohányosokéban, és az ilyen gyermekeket 28-70%-kal gyakrabban kellett légúti megbetegedések miatt kórházba vinni, mint a nem dohányos szülôk gyermekeit. Az asztmás és más légzôszervi megbetegedés valamint középfül-gyulladás is jóval gyakoribb dohányos szülôk gyermekei között, sôt a hirtelen csecsemôhalál elôfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.

Ismerve a dohányfüst egészségre gyakorolt hatását, az embereknek el kell eldönteniük, hogy látogatni kívánják-e a dohányzásra engedélyezett helyeket, vagy ha dohányosok, akkor azt, hogy dohányozzanak-e mások jelenlétében. Gyermekek közelében a felnôtteknek a felnôtteknek tartózkodniuk kell a dohányzástól. Még a nagy dohánycégek úgy gondolják, hogy a közegészségügyi hatóságok környezeti dohányfüsttel kapcsolatos megállapításai elégségesek ahhoz, hogy szigorúan szabályozzák a közterületi dohányzást. Ahol a dohányzás megengedett, a kormányoknak köztelezôvé kell tenniük olyan hatósági figyelmeztetô feliratok kihelyezését, melyek szerint a passzív dohányzás betegség forrása lehet a nem dohányzók számára. Egy néhány évvel korábbi tanulmány szerint a munkahelyi passzív dohányzás naponta három ember halálát okozza. A munkahelyi nikotin-ártalmak mellett sokan kénytelenek otthon is elviselni a dohányzó családtagok “füstölgését“, ezért a korlátozásokat a családi lakóhelyekre is ki kellene terjeszteni.

A University of Aberdeen kutatói összehasonlították, hogyan változik az idôk során a dohányzók és a nemdohányzók intelligenciája. Elsôként egy 1947-es kutatás eredményeit elemezték, amelynek során 465, akkor 11 éves gyermek mentális képességeit vizsgálták meg. Ugyanezeket a vizsgálati alanyokat 2002-ben, 64 éves korukban, másodszor is intelligenciateszteknek vetették alá. A feladatok során megfigyelték memóriájukat, tanulási és információt feldolgozó képességeiket, valamint tanulmányozták, hogyan viselkednek különleges helyzetekben, és hogyan oldanak meg feladatokat bizonyos konkrét szituációkban. Végeredményben a dohányosok és a volt dohányosok rosszabb eredménnyel teljesítettek a teszteken, mint ilyen szempontból egészséges életmódot folytató társaik. Ezután a kutatók a kapott eredményeket egyéb tényezôk (iskolázottság, foglalkozás, alkoholfogyasztás) figyelembevételével finomították, de az eredmény így sem változott: az aktív dohányosok eredményei lettek a legrosszabbak. Köztudott, hogy a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdô mûködésére. A jelenlegi kutatás eredményei alapján azonban a tudósok azt is feltételezik, hogy a tüdô elégtelen mûködése visszahat az agyra, így a dohányzás, beleértve a passzív dohányzást, kedvezôtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát. A szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdô elégtelen mûködése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki. Ezek szerint tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat. Sôt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is.

A tudományos kutatások többsége szerint a passzív dohányzás káros az egészségre. A passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése nagymértékben növeli a tüdôrák és a szívbetegségek kockázatát, áll egy, az orvostudomány jeles képviselôi által írt jelentésben. A jelentés azzal zárul, hogy sem csecsemôt, sem gyermeket, sem felnôttet nem szabad kitenni a passzív dohányfüstnek. A dohányzás ellenzôi szerint a brit kormány illetékes miniszterei hónapokon át halogatták az eredmények közzétételét, mert attól tartottak, hogy fellángolnak majd a dohányzás nyilvános helyeken való betiltásáért folyó követelések. Az országos tisztifôorvos a munkahelyeken való dohányzás tilalmát ajánlotta. John Britton professzor, a dohányzást ellenzô orvos-csoport vezetôje szerint a jelentés megerôsíti azt, amit más egészségügyi szervezetek már régóta állítanak: a passzív dohányzás halált és betegséget okoz, különösen igaz ez az érintett munkahelyen dolgozó személyzetre. Most már nem lehet tovább halasztani a dohányzás betiltását zárt nyilvános helyeken. Az írországi tilalom sikere kijelöli az utat Nagy-Britannia számára is. Nagyon aggasztó, hogy a kormány hónapokig ült a jelentésen, és az egészségügyi miniszter még a TV-ben is a másodlagos füst “lehetséges“ veszélyeirôl beszélt csupán. Nem lehet tovább tagadni a passzív dohányzás okozta károsodást. Abszurd, hogy az alkalmazottak legveszélyeztetettebb csoportját nem veszik be a törvénybe. A novemberben megjelenô határozatnak az ír példát követve egyszer s mindenkorra be kell tiltania a munkahelyi dohányzást, ugyanis a jelentésbôl világosan kiderül, hogy ennél kevesebbel nem lehet beérni. BBC News Dobos, L. 2004-10-23 19:11:11

Szívbetegségek

Az Athéni Egyetem kutatócsoportja által készített tanulmányhoz azonos korosztályhoz tartozó, Görögország ugyanazon területén élô 874 szívbeteg és 1078 egészséges önkéntes személy segítségét kérték. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, kik azok, akik naponta több mint 30 percig kényszerûségbôl passzív dohányosok. Mint kiderült, a szívbetegek sokkal nagyobb százalékban állították azt, hogy rendszeresen ki vannak téve a dohányosok füstjének. A betegek 86%-a állította azt, hogy naponta több mint 30 percig szív akaratán kívül cigaretta-füstöt, ezzel szemben csak az egészséges önkénteseknek 56%-a állította ugyanezt. A nemdohányzó szívbetegek közel fele sokkal nagyobb valószínûséggel van kitéve rendszeresen a passzív dohányzásnak. A kutatók állítása szerint az otthonukban vagy a munkahelyükön passzívan dohányzók szervezetében öt év alatt 15%-al nagyobb az esély szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, ennek kockázata pedig harminc év alatt megduplázódik. Már a rövid ideig tartó passzív dohányzás is megnöveli az akut szívkoszorúér betegségek kifejlôdésének. Dr. Demosthenes Panagiotakos, a kutatócsoport vezetôje szerint az egyetlen mód a nem dohányzók védelmére, ha a cigarettafüstöt teljesen számûzik a közterületekrôl és munkahelyekrôl és az otthonokból is.

A passzív dohányzás is rákot okoz

A közelmúltban több tudományos vizsgálat is kimutatta a passzív dohányzás rákkeltô hatását. A Cancer Cell címû folyóirat egy cikke szerint a passzív dohányosoknál (például azoknál, akik dohányossal élnek egy családban vagy dolgoznak egy szobában) 20ñ30%-kal nagyobb a tüdôrák kockázata, mint azoknál, akik csak tiszta levegôt szívnak. A nagyobb kockázat fô oka az, hogy a dohányfüst rákkeltô anyagai hatására a rákmegelôzô állapot gyorsabban fejlôdik rákká. Egy kaliforniai vizsgálat azt mutatta ki, hogy a passzív dohányzás hatására a már kialakult rák gyorsabban növekszik. Ez fôleg abból fakad, hogy a passzív dohányosokban megnô a daganatok erezettsége, így nô a vérellátásuk és gyorsabban növekednek. (Nature Science Update, 23 September 2003, http://www.nature.com/nsu/030922/030922-4.html)

A passzív dohányzás veszélyes formája: a terhesség és a szoptatási idôszak alatti dohányzás

- A szoptatási idôszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemô egészségét. Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait
- A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás
- A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a “csecsemôkori hirtelen halál“ gyakoriságát
- A várandós idôszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlôdés visszamaradását, idézi elô. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellkörfogata
- A terhesség alatti dohányzás a születendô gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója
- A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhetô légúti megbetegedés

A külön helyiségben való dohányzás is káros a gyerekekre

Jelentôsen növekedett nikotinszintet találtak azoknak a gyerekeknek a szervezetében is, akiknek szülei nem a gyerekek jelenlétében, hanem külön helyiségben dohányoznak. A svéd Linköpings Egyetem kutatói kimutatták, hogy a külön helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek szervezetében is kétszer annyi nikotin halmozódik fel, mint a nem dohányzó szülôk gyermekeiben. Ez a mennyiség természetesen így is jóval kevesebb, mint az azoknak a gyerekeknek a szervezetében kimutatható érték, akiknek a szülei a jelenlétükben gyújtanak rá. A vizsgálati eredmények arra késztették a szakembereket, hogy újraértékeljék a passzív dohányzással kapcsolatos eddigi vélekedéseiket. A vizsgálat során 366 két és három év közötti gyermek vizeletében vizsgálták a kotinin mennyiségét. A nikotin szervezetben való lebomlása során keletkezô kotinin nevu vegyület a vizeletben jól kimutatható, így ez a módszer tükrözi leghívebben a dohányzással összefüggô szennyezôdés mértékét. A külön helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek vizeletében kétszer, míg az azonos helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek vizeletében 15-ször annyi kotinint mértek, mint a nem dohányzó szülôk gyermekeinél. Egy másik tanulmány, amelyben 1600 egy és két év közötti gyermek szüleit vizsgálták, kimutatta a gyerekek passzív dohányzása és a légzôszervi megbetegedések közötti közvetlen kapcsolatot. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a szülôk tisztában vannak azzal, hogy károsítják gyermekük egészségét, de azzal általában már nem, hogy a passzív dohányzás hogyan hat a fejlôdô szervezetre. A terhességgel és a gyermek megszületésével viszonylag kevés szülô hagy fel káros szenvedélyével, de tény, hogy többségük változtat dohányzási szokásán. Egy társadalmi szervezet kutatója szerint Nagy-Britanniában évente 17 ezer ötévesnél fiatalabb gyerek kerül kórházba passzív dohányzás miatt.

A passzív dohányzás tönkreteszi a gyerekek fogait

Gyakrabban kell azoknak a gyerekeknek fogorvoshoz járni, akik szülei otthon dohányoznak, állapították meg gyerekfogászok. A passzív dohányzás ugyanis gyengébbé teszi a fogzománcot, így nem lehet kivédeni a baktériumok támadását. Különösen azok a gyerekek fogai vannak veszélyben, akiknek egyik vagy mindkettô szülôje dohányzik a lakásban, és így sokkal több füstöt kénytelenek elviselni otthonukban. Minderre amerikai kutatók jöttek rá, akik 3500 gyerek fogainak állapotát vizsgálták. A vizsgálat kimutatta, hogy a minden negyedik kisgyerek fogszuvasodását a dohányfüst okozza, amit otthon kénytelenek elviselni. A füstbôl ugyanis beépül a nikotin a kisgyerek véráramlatába, gyengíti az immunrendszert, megnehezíti a fluorid beépülését a fogakba, így könnyebben tudnak támadni a szuvasodást okozó baktériumok - írják a kutatást végzô orvosok a Journal of the American Medical Association címû szaklapban.

A passzív dohányzás egészségkárosító hatása

Egy egészségmagatartást vizsgáló felmérés szerint a megkérdezettek többsége a passzív dohányzást is nagyon károsnak tartja az egészség szempontjából. A válaszadók 69 százaléka vélekedett így, s ehhez járul még annak a 26 százaléknak a véleménye, akik a rendszeres rágyújtást ugyancsak veszélyesnek ítélik mások egészsége szempontjából, igaz csak kisebb mértékben. A passzív dohányzás egészségkárosító hatását súlyosabbnak ítélték meg a nôk és azok, akik jelenleg nem dohányoznak. Ha valaki 24 óra alatt elszív egy doboz cigarettát, a vele egy fedél alatt élô nemdohányzó társa is három darab cigarettának megfelelô káros anyagot lélegez be. Más számítások szerint a passzív dohányzás zárt térben 50%-os dohányzásnak felel meg, tehát a vétlen fél önkéntelenül a nikotinfüggés ártalmaitól szenved. A fogamzásgátlót szedô nôk különösen veszélyeztetettek: a gyógyszer és a nikotin együtt fokozza a trombózishajlamot. Mivel a nikotin a méhlepényen át bejut a magzat vérkeringésébe, a terhesekre különösen vigyázni kell: még passzív dohányzás esetén is gyakoribb a vetélés, a koraszülés, az újszülöttek szellemi képességeinek károsodása. Szoptatáskor a nikotin átjut az anyatejbe, ami szintén károsítja a csecsemô szervezetét. A passzív dohányzás is növeli a bölcsôhalál kockázatát. Gyermekek jelenlétében sem szép dolog cigarettázni: gyakrabban betegszik meg a tüdejük, és az asztmára is hajlamosabbak lesznek. Természetesen a felnôtteknek is árt, és nemcsak a nikotin, hanem a cigarettázáskor a levegôben felszaporodó szénmonoxid és a kátrány, valamint számos a dohányban lévô mérgezô anyag, ill. azok elégésekor felszabaduló égési termék. Azt is kimutatták, hogy a passzív dohányzás növeli az emlôrák kockázatát.

passzív dohányzás károsabb, mint gondolták

Egy amerikai kisvárosban a nyilvános helyeken bevezetett hat hónapig tartó teljes dohányzási tilalom csaknem felére csökkentette a szívrohamok számát. A kutatók szerint ez a drámai csökkenés annak köszönhetô, hogy majdnem teljesen eltávolítottak azt a kockázati tényezôt, mely sokkal veszélyesebb, mint azt általában gondolják. A dohányfüst kitiltása nemcsak kellemesebbé teszi a környezetet, hanem megvédi az embereket egy komoly kockázati tényezôtôl. A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy szemben a rákkal, amelynek kockázata a belélegzett füst mennyiségével arányosan nô, a szívroham akár egyszeri dohányfüst belélegzésére is bekövetkezhet. A belélegzett füst hatására felszaporodnak az úgynevezett makrofágok, ezek pedig serkentik a véralvadást elôsegítô anyagok termelôdését. Komolyabban kellene venni a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmát, már csak azért is mert cigarettafüst-mentes környezet segíti a dohányosokat abban, hogy teljesen elhagyják káros szenvedélyüket.

A munkahelyi passzív dohányzás több ember halálát okozhatja

Egy három évvel ezelôtt készült brit felmérés szerint naponta három ember halálát okozza a munkahelyi passzív dohányzás. A szigetországban közel hárommillió dolgozó kénytelen mások füstjét szívni munkahelyén. A dohányzásellenes aktivisták szerint pontosabb jogi szabályozásra lenne szükség. A felmérés szerint körülbelül 900 irodai dolgozó, 165 éttermi alkalmazott és 145 fizikai dolgozó hal meg évente, mert a munkahelyén kénytelen belélegezni mások cigarettafüstjét ñ jelentette a BBC tudományos forrásokra hivatkozva. Az eredmények szerint évente Nagy-Britanniában háromszor annyian halnak meg passzív dohányzás miatt, mint munkahelyi balesetek következményeként. A felmérést James Repace vezette, akit korábban az Egyesült Államokban Kalifornia állam Egészségügyi Minisztériuma bízott meg a passzív dohányzás hatásait kutatásával. Repace véleménye szerint 2002 folyamán Nagy-Britanniában többen haltak meg a passzív dohányzástól, mint ahány áldozatot az 1952-es nagy londoni szmog követelt. A felmérés arra is rámutat, hogy a korábbi vizsgálatok messze alábecsülték a munkahelyi dohányfüst áldozatainak számát.

Jogi lépések a passzív dohányzás ellen

A dohányzásellenes aktivisták szerint Nagy-Britannia a “füstmentesítésben“ messze le van maradva más országoktól. Mértékadó jogászok azt mondják, hogy a munkaadók komoly következményekkel járó pereknek néznek elébe, ha az alkalmazottak számára nem képesek füstmentes környezetet teremteni. "Botrányos, hogy a kormány képtelen megakadályozni a munkahelyi passzív dohányzást. Hány ember életébe kerül, amíg tesznek valamit? Egy halál is sok volna, de az évi több mint ezer már egyenesen szégyen" - jelentette ki Amanda Sandford, a dohányzást ellenzô Action on Smoking and Health csoport szóvivôje. A szolgáltatóipar munkahelyeinek ellenôrzését a Környezet-egészségügyi Intézet felügyelôi végzik majd. A hivatal elnöke szerint a felügyelôk segíteni akarnak a dohányfüstös munkahelyeken dolgozóknak, de ehhez a kormánynak megfelelô jogi hátteret kell biztosítani. A felmérés eredményeit ezen a héten ismertetik a brit munkavállalók munkahelyi passzív dohányzásának következményeit tárgyaló konferencián, melyet három brit dohányzásellenes szervezet rendezett. A konferencia résztvevôi arra szólítják fel a brit kormányt, hogy hozza meg végre a munkahelyi dohányzást tiltó rendeletet, melyet már két éve javasolt a foglalkozás-egészségügyi munkacsoport. Ezzel egyértelmûvé válna a hatályos törvények alkalmazása, és füstmentessé válhatna a munkahelyek többsége - jelentette a BBC.

Hamisak a passzív dohányzás ártalmatlanságáról szóló hírek

A német rákellenes segélyszervezet, a Deutsche Krebshilfe megalapozatlannak tart egy passzív dohányzás ártalmatlanságáról szóló amerikai tanulmányt. A tudományos vizsgálatok túlnyomó többsége ennek ellenkezôjét bizonyítja. Két amerikai kutató (James Enstrom, University of California, és Geoffrey Kabat, New Rochelle, New York) a British Medical Journalban megjelent cikkében azt igyekezett bizonyítani, hogy hosszú évek óta cigarettafüstnek kitett nemdohányzók alig valamivel (tehát statisztikailag elhanyagolható mértékben) gyakrabban kaptak rákot vagy szívbetegséget, mint a teljesen füstmentes környezetben élôk. A kutatópáros azt állítja, eredményeikben nem találtak komoly összefüggést a passzív dohányzás és a szívkoszorúér-megbetegedések, illetve a tüdôrák okozta elhalálozások között. Ez ellentmond annak a tudományos álláspontnak, mely szerint a passzív dohányzás mintegy 30%-kal növeli meg a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatátA vitatott elemzés készítôi, egy Kaliforniában elvégzett 40 éves rákmegelôzô program 118 ezer résztvevôjének adatait használták föl, közülük 36 ezer, dohányossal élô nem dohányzó adataira támaszkodtak, akik ugyan soha nem dohányoztak, ám élettársuk igen. Állapotukat 1959 és 1998 között rendszeresen vizsgálták. A tanulmány hitelét elsôsorban két körülmény teszi kérdésessé. Az egyik az, hogy a kutatást a dohányipar finanszírozta. A másik, hogy a passzív dohányzás vizsgálati kritériumaként csak a dohányossal való házastársi együttlétet érti, nem foglalkozik a munkahelyekkel és a közterületetekkel. Így nem támaszthatja alá meggyôzôen, hogy valójában mennyi nikotinnak van kitéve a passzív dohányos.. Az Amerikai Rákszövetség megbízhatatlannak és pontatlannak nyilvánította a tanulmányt. Felhívta a figyelmet arra, hogy utoljára 1972-ben ellenôrizték a felhasznált adatokat, tehát könnyen lehetséges, hogy az azóta eltelt idô alatt számos résztvevô felhagyott káros szenvedélyével, a tanulmány viszont egészen 1998-ig felhasználta adataikat. Hasonló részrehajlással vádolja a tanulmány szerzôit az Egyesült Királyság dohányzásellenes szervezete, az Action on Smoking and Health, mondván, a szerzôk jelentéktelennek tüntetik föl az adatokat annak érdekében, hogy "munkaadójuk", a dohányipar érdekeit szolgálják. A dohányzásellenes civil aktivistát valószínûleg kevéssé nyugtatja meg a British Medical Journal információja, miszerint "a kutatópáros egyike sem dohányzik, s egyetlen céljuk a tanulmány elkészítésével az volt, hogy tisztázzák a dohányzás egészségre gyakorolt hatását". A passzív dohányzás egészségkárosító hatásait számos körülmény miatt igen nehéz pontosan felmérni, ezért minden ilyen tanulmány magas hibaszázalékot hordoz- hívja föl a figyelmet George Davey Smith, a University of Bristol professzora az angol szaklapban. A British Thoratic Society elnöke, Dr. Ian Campbell arra emlékeztet, hogy egyértelmûen jelentôs az összefüggés a gyermekkori passzív dohányzás és a tüdô megbetegedései, illetve a passzív dohányzás és az asztma súlyosbodása között. a kaliforniai adatok nem feltétlenül általánosíthatók: "Kaliforniában szinte mindig szép az idô, ezért az emberek sokkal több idôt töltenek el a szabad ég alatt. Lényegesen magasabb lehet a passzív dohányzás mértéke, ha valaki például Kelet-Londonban vagy Berlinben él együtt egy dohányzóval."

Rosszabb a levegô egy füstös szobában, mint a forgalmas utak mentén

A füstös bárok és kaszinók levegôje akár ötvenszer annyi daganatos megbetegedéseket okozó részecskét tartalmazhat, mint a dízelmeghajtású teherautókkal telített autópályák és városi utcák csúcsforgalom idején - derül ki egy tanulmányból, ami ugyanakkor azt is megállapította, hogy e szennyezés gyakorlatilag eltûnik, ha megtiltják a dohányzást. A kutatás, amelyet azok a tudósok irányítottak, akik elsôként mutatták ki, hogy a passzív dohányzás okozta tüdôrák ezrek életét oltja ki évente az Egyesült Államokban, megállapította, hogy a kaszinókban és bárokban dolgozók sokkal nagyobb környezeti terhelésnek vannak kitéve, mint amit a kormányzat szabad téren megenged. "Ez a jelentés segíteni fogja a helyi hatóságokat a dohányzási tilalom bevezetésében" - jósolja az egyik közremûködô, James Repace biofizikus. Repace és munkatársai 2002 novemberében és 2003 januárjában, a szigorú dohányzási tilalom bevezetése után két hónappal végezték felméréseiket a levegôben található aromás szénhidrogének, illetve a belélegezhetô részecskék alakulásáról. A légcserélési rendszer, amit gyakran emlegetnek az érintett szórakozó helyek tulajdonosai a dohányzási tilalom alternatívájaként, az adatok szerint nem képes elég gyorsan "végezni" a dohányfüsttel. Korábban egy másik kutatás már kimutatta, hogy milyen drámai mértékben javult a levegô minôsége a dohányzást megtiltó munkahelyeken, de bárokban még nem végeztek hasonló felmérést. 2002 júliusában állapot szerint 727 amerikai helyhatóság alkalmazott valamiféle dohányzási korlátozást, közülük 312 tiltja a dohányzást bárokban és éttermekben - közölte az American Nonsmokers' Rights Foundation non-profit szervezet. Delaware, New York és Massachusetts tiltja a dohányzást minden munkahelyen, étteremben és bárban. California és Connecticut hasonló intézkedést hozott, csak az öt alkalmazottnál kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyek jelentenek kivételt.

Újabb jelentések a passzív dohányzásról

Az elmúlt idôszakban szinte egyidôben négy tudományos jelentés látott napvilágot, melyek új bizonyítékokat és tényeket közölnek a passzív dohányzás hatásáról. A British Medical Journalban megjelent tanulmányok megállapítják, hogy azok az emberek, akik belélegzik mások cigarettafüstjét, sokkal könnyebben kaphatnak tüdôrákot és szívbetegséget. Gyerekkorban növekszik az asztma és más komoly tüdôbetegségek kockázata. A világ különbözô részein készült mindösszesen negyvenhat felmérés alapján a kutatók számszerûsítették a veszélyeket: a passzív dohányosoknak 26 százalékkal növekszik az esélyük a tüdôrákra és 23 százalékkal a szívbetegségre. A megállapítás félelmetes és szinte hihetetlen, a kutatók azonban kijelentették: minimális mennyiségû dohányfüst is képes növelni a vér alvadékonyságát, a kialakult vérrögök pedig a keringés blokkolásával szívrohamot válthatnak ki. Az aktív dohányosokkal összehasonlítva, a kockázat mintegy 50 százalékos, noha az "áldozatok" csak századannyi nikotint szívnak be, mint maguk a “füstölôk“. Norvég szakemberek, kutatásaik eredményei alapján kijelentették, hogy a terhes nôknek nem csupán abba kell hagyniuk a dohányzást, de mások füstjét is kerülniük kell. A passzív dohányzásnak kitett, dohányzó és nemdohányzó nôk körében egyaránt négyszer nagyobb volt annak az esélye, hogy a csecsemô alacsony születési súllyal jön a világra, derült ki abból a felmérésbôl, amelyet az oslói Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa, dr. Per Nafstad vezetett. A kis súlyú csecsemôknél sokkal gyakoribbak az egészségügyi problémák. Az American Journal of Health legújabb számában olvasható tanulmány szerint a nikotinbevitel mértékét a kutatók kérdôívek segítségével illetve a nôk hajából vett minták elemzésével állapították meg. Vizsgálataikban összesen 136 csecsemô és anya vett részt. "Ez elegendô bizonyítékul szolgál arra, hogy elmondhassuk, az emberek nincsenek tisztában a passzív dohányzásnak a születendô gyermekekre gyakorolt hatásáról," jelentette ki Robert Merritt, az atlantai Centers for Disease Control and Prevention szakértôje. A tanulmány önmagában talán nem bizonyítja, hogy összefüggés van a passzív dohányzás és az abnormálisan alacsony születési súly között, de egyike az ezt alátámasztó fontos érveknek. Medical Tribune News Service

Magyarországi vizsgálatok

A FACT Intézet 1999-es vizsgálata során a megkérdezettek 65%-a állította, hogy passzív dohányzásnak van kitéve. Ôk átlagosan 270 percet töltöttek naponta dohányfüstös levegôben. A legtöbben szórakozóhelyeken és baráti körben vannak kitéve passzív dohányzásnak, de munkahelyükön a válaszadók 53%-a kénytelen a mások által kifújt dohányfüstöt beszívni. Egy 1995-ös vizsgálat szerint a diákok körülbelül egyharmada az iskolában is ki volt téve passzív dohányzásnak. Egy 2000-ben végzett vizsgálat szerint a budapesti óvodások 40%-a kénytelen beszívni mások dohányfüstjét. Szinte minden magyar lakos tudja, hogy a passzív dohányzás éppen olyan ártalmas, mint az aktív. 1999-ben a válaszolók 64%-a aggódott a belélegzett füst hosszú távú egészségre gyakorolt hatásai miatt. A passzív dohányzás megelôzését célzó intézkedések legnagyobb részét a nemdohányzók védelmében 1999-ben hozott törvény foglalja magába. A törvény elôírja, hogy dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. A szabályok megszegése, fôként munkahelyeken és éttermekben ugyan gyakori, de ritkább, mint a korábbi években. Passzív dohányzás és törvényi szabályozás A passzív dohányzással járó gazdasági teher Rupp és munkatársai 1997-ben megjelent adatai szerint a dohányzással összefüggô költségek 1,25%-a a passzív dohányzásnak tulajdoníthatók. Barta Judit (GKI Gazdaságkutató Rt) 1998-as adataival összevetve ez azt jelenti, hogy abban az évben 3,4 milliárd forint kára származott az országnak a nemdohányzók nem megfelelô védelme miatt. A dohányipar régóta tart attól, hogy a passzív dohányzás megelôzését célzó szabályok negatívan befolyásolják a profitot. Az alábbi idézet egy 1987-ben keltezôdött: “Nyilvánvalóan a környezeti dohányfüst másokra gyakorolt hatásainak megelôzése a ma ismert leghatékonyabb dohányzásellenes fegyver, melyet a dohányipar ellen valaha bevetettek.“ (Ferguson RN, Waugh M. Social-political context of cigarette sales and use in the US ñ 1987. Inter-office correspondence, Memo to the strategic planning committee.). A passzív dohányzás megelôzése együtt jár a dohányzás térbeli korlátozásával, ami ahhoz vezet, hogy a dohányosok egyre kevesebb helyen hódolhatnak szenvedélyüknek. Egy nagy dohánycég dokumentuma így szól errôl: “Ha a fogyasztóknak kevesebb lehetôségük lesz, hogy élvezzék termékeinket, kevésbé gyakran fogják azokat használni, és ennek eredménye a nettó profitunkra kifejtett negatív hatás lesz.“ (Wells T. CAC presentation Nr 4. 1994. július 8.). A magyar dohányipar is több módszert bevetett, hogy a dohányzás térbeli korlátozásának gátat vessen. 2000-ben a Magyar Dohányipari Szövetség a dohányzás társadalmi elfogadottságát fenntartani hivatott kampányt indított. Egy dohánycég a, a nemdohányzókat védô törvény elfogadása után indított “Dohányzószoba“ címû projektje keretében saját költségén alakított ki dohányzószobákat azoknál a cégeknél, akik a programra jelentkeztek. Bár a nemdohányzók védelmében hozott törvény a vendéglátóipari egységekben csökkenteni szándékozta a passzív dohányzást, az étteremtulajdonosok (a dohányiparral egyetértésben) a dohányzó és nemdohányzó helyiségek tényleges elkülönítése helyett a légcsere-berendezések beszerzését preferálták (ezt pályázatok meghirdetésével a gazdasági tárca is elôsegítette)annak ellenére hogy a kutatások megerôsítik a légcserés elkülönítés hatástalanságát. (A kijelölt nemdohányzó területek nem biztosítanak védelmet vagy csak részleges védelmet biztosítanak a környezeti dohányfüst ellen, Tobacco Control 2004. március)