A dohányzás egészségi hatásai Általános bevezetô Betegségek Nôk és a dohányzás A dohányzásról leszokás egészségi hatásai Tudományos publikációk Passzív dohányzás Adatok

A dohányosok számának növekedése Magyarországon mért növekedés elsôsorban a nôi és a fiatalkori dohányzás növekedésébôl adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nôknek kevesebb, mint negyede dohányzott (24%), mára a dohányosok aránya ebben a populációban 42 százalékra emelkedett. Ezért érdemes a nôi dohányzással külön foglalkozni.

A dohányzás a koszorúérbetegség legfontosabb kockázati tényezôje. A kockázat az elszívott cigaretták számával és a dohányzás tartamával mutat egyenes arányosságot.

A dohányos nôk fokozott kockázatot mutatnak az agyi érkárosodás (stroke) iránt és gyakoribb a subarachnoideális vérzés is. Hasonlóképpen a dohányos nôk körében gyakoribb a perifériás érszûkület. A dohányzás elhagyása csökkenti az infarktus kockázatot kortól függetlenül. A dohányzás abbahagyását követô egy. Két év múlva a kockázat számottevôen lecsökken.
A krónikus betegségek a nôk körében is nôtt. Az Egyesült Államokban a nôk KALB halálozása 90 %-ban a dohányzás következménye.

Sok nô rengeteget költ ránctalanító és napvédô krémekre, de ezek ellen legjobb a dohányzás elhagyása és napozás csökkentése. A dohányosok bôrén tízszer annyi ránc keletkezik mint a nem dohányzókén. A hosszabb ideje erôs dohányosok akár húsz évvel öregebbnek látszanak egy 1971-ben íródott tanulmány szerint. A dohányzás és a rendszeres napozás együtt még ráncosabbá teszi a bôrt. Az ilyen nôknek több mint tízszeres a ráncképzôdési kockázata. Másrészrôl a dohányosoknak kétszeres a bôrrák-képzôdési kockázatuk a nem dohányzókkal összehasonlítva. A dohányzás abbahagyása lelassítja a bôr rugalmasságának romlását és a ráncképzôdést.

A sápadtságnak oka dohányosoknál sokszor a bôr kisérhálózatában a dohányzás nyomán fellépô izom-összehúzódás. Sok dohányos jelzi, hogy ujjai hideggé válnak amikor dohányzik. Akár egy cigaretta képes a bôr vérellátását egy óránál hosszabb ideig csökkenteni. A dohányosoknál még a bôrvédô A vitamin mennyisége is csökken.

Egyes vizsgálatok jelzik, hogy a cigaretta fokozza a menstruációs fájdalmak kockázatát, a másodlagos amenorrhea illetve a szabálytalan menstruáció gyakoriságát. A dohányos nôk körében a klimax korábban jelentkezik és több panasszal, nehézséggel jár.
A dohányzó nôknél a fogamzás nehézségeirôl, elsôdleges és másodlagos meddôségrôl számol be a szakirodalom. Gyakoribb a koraszülés, a kissúlyú újszülött és a csecsemôhalandóság. Fokozódik az extrauterin terhesség és a spontán vetélés gyakorisága is. A terhesség alatt dohányzó nôk gyermekei körében nagyobb valószínûsége van a bölcsôhalál szindrómának.

A posztmenopauzális életszakasz fô problémája az osteoporózis és a csonttörés kockázata. A dohányos posztmenopauzális asszonyokat alacsonyabb csontsûrûség jellemzi, mint azokét az asszonyokét, akik sose dohányoztak.

A dohányos nôk körében mérsékelten emelkedett az izületi gyulladás kockázata. Észlelhetjük a hályog és látásromlás kockázatát. A dohányzás gyakoribb a szorongásos kórképtôl szenvedôk, a bulimiás, depressziós, figyelemzavaros vagy alkoholista nôk körében és különösen magas az tudathasadásos elmezavarban szenvedô nôknél.

Míg '95-ben a 18-24 éves nôknek kevesebb, mint negyede dohányzott (24%), mára a dohányosok aránya ebben a szegmensben 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire drasztikusan, de a fiatal férfiak is nagyobb arányban gyújtanak rá ma, mint öt évvel ezelôtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. Mindez arra utal, hogy a dohányzás a fiatalabb korosztályokban kitüntetett probléma, és árnyalt elemzést kínál. Tekintettel arra, hogy a fiatal nemzedék egyben a gyermekvállaló korosztály is, itt egyszerre érinthetjük a dohányzás és a fogamzás, a terhesség, és a gyermekvállalás kapcsolatát is.

A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendô gyermeke egészségét. A várandós idôszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás. A kisbaba-várás idôszakában az anya dohányzása a magzati fejlôdés visszamaradását idézi elô. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. A szoptatás alatti dohányzás is károsítja a csecsemô egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait. A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a Ñcsecsemôkori hirtelen halálî gyakoriságát. A várandós idôszak alatti dohányzás a születendô gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhetô légúti megbetegedés. Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot! A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy. A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.

A dohányzás hátrányos a fogamzásra. A dohányos férfiaknak a nem dohányzók spermiumszámánál 15 százalékkal kevesebb ondósejtje van. Amit tovább ront a dohányfüstnek a spermium mozgását rontó hatását befolyásolja. A dohányzás impotenciát okozhat és a dohányzás a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát is csökkenti. A gyermektelen házaspárok 17 százaléka a dohányzásnak köszönheti meddôségét. A dohányzásról való eredményes leszokás növeli a fogamzás illetve az eredményes megtermékenyítés esélyét. A dohányzás befolyásolja az endokrin mûködését, gátolja a petesejt mozgását a Fallop csövön keresztül a méh falába.

A nikotin befolyásolja terhességet szabályozó hormonokat. Csökkenti a spontán abortusz és a korai csecsemô halálát a születés után azonnal.

Már régóta tudják, hogy a dohányos szülôk babáinál sokkal gyakrabban fordul elô a rejtélyes bölcsôhalál. Amerikai kutatók állatkísérletekkel kiderítették, hogy a nikotin magzati vagy újszülött korban megzavarhatja az alvás alatti légzés szabályozásáért felelôs agyi hálózatok fejlôdését. Alvás alatt elôfordul, hogy kihagy a légzés, de az agyban szenzorok érzékelik a vér alacsony oxigénszintjét és ilyenkor gyors parancsot adnak a légvételre. Svéd kutatók szerit a magzati életben és az újszülött korban beszívott nikotin elhangolhatja az érzékelôket. Azokról rosszul mérik az oxigénszintet és nem, vagy túl késôn rendelik el a belégzést. A kisbabák légzését a nikotin közvetlenül zavarhatja. A kettô együtt okozhatja a rejtélyes bölcsôhalált.

De nemcsak a kisbaba van kiszolgáltatva, mert a külön helyiségben való dohányzás is káros a gyerekekre. Jelentôsen növekedett nikotinszintet találtak azoknak a gyerekeknek a szervezetében is, akiknek szülei nem a gyerekek jelenlétében, hanem külön helyiségben dohányoznak. A svéd Linköpings Egyetem kutatói kimutatták, hogy a külön helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek szervezetében is kétszer annyi nikotin halmozódik fel, mint a nem dohányzó szülôk gyerekei esetében. Ez a mennyiség természetesen így is jóval kevesebb, mint az azoknak a gyerekeknek a szervezetében kimutatható érték, akiknek a szülei a jelenlétükben gyújtanak rá.
A vizsgálat során 366 két és három év közötti gyermek vizeletében vizsgálták a kotinin mennyiségét. A nikotin bomlásterméke, a kotinin nevû vegyület a vizeletben jól kimutatható. A külön helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek vizeletében kétszer, míg az azonos helyiségben dohányzó szülôk gyermekeinek vizeletében 15-ször annyi kotinint mértek, mint a nem dohányzó szülôk gyermekeinél. Egy másik tanulmány, amelyben 1600 egy és két év közötti gyermek szüleit vizsgálták, kimutatta a gyerekek passzív dohányzása és a légzôszervi megbetegedések közötti közvetlen kapcsolatot. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a szülôk tisztában vannak azzal, hogy károsítják gyermekük egészségét, de azzal általában már nem, hogy a passzív dohányzás hogyan hat a fejlôdô szervezetre. A gyermek megszületésével viszonylag kevés szülô hagy fel káros szenvedélyével, de tény, hogy többségük változtat dohányzási szokásán. Nagy-Britanniában évente 17000 öt évesnél fiatalabb gyerek kerül kórházba passzív dohányzás miatt.

A dohányosok gyermekei között gyakoribb az asthma. A dohányosok gyermekeinek hörgôi krónikus gyulladást mutathatnak. A passzív dohányzásnak kitett gyermeke légúti problémái gyakoribbak, és a szokásosnál nagyobb gyógyszer adagokra van szükségükre, ami azt jelenti, hogy a mellékhatások gyakoribb voltával is számolniuk kell. A passzív dohányzás rontja a gyermekek életminôséget is.