 |
A nôk körében is a dohányzás a tüdôrák legfôbb oka. Az USA-ban
a tüdôrák 90%-át tulajdonítják dohányzással összefüggônek
a nôk körében. 1950-ben a tüdôrákot még csak 3%-ban írták
a dohányzás rovására, míg 2000-re már az összes rákhalálozás
25%-ért a dohányzást tették felelôssé. 2000-ben a nôk körében
27000-rel többen haltak meg tüdôrákban (67600) mint emlôrákban
(40800). A dohányzás egyértelmű szerepet játszik száj és garatrák,
és a hólyagrák kialakulásában is. Meggyôzô bizonyítékok utalnak
a dohányzás szerepére a hasnyálmirigy és a veserák kialakulásában
is. A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
Ezen kórképek kockázata nô a dohányzás mennyiségi, minôségi
mutatóival és természetesen idôtartamával. A fiatal lányoknál
a dohányzás csökkenti a tüdô növekedését és a maximális tüdôfunkciót.
A dohányos nôk körében a tüdôfunkciók idô elôtti beszűkülése
gyakori. Az anyai dohányzás a magzat csökkent légzési működéséhez
vezethet, csakúgy, mint a gyermekkori illetve ifjúkori dohányzás
is a légzésfunkciók, beszűküléséhez vezet.
HALÁLOZÁS
Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt
a dohányzás: a tüdôrák-halálozás 90-95 %-a, az összes rákhalálozás
30-35 %-a, a férfiak esetében 40-45 % a az idült légúti betegségekben
bekövetkezô halálozás 80-85 %-a, a szív és érrendszeri halálozás
20-25 % a dohányzással hozható összefüggésbe. Európában a
dohányosok közül hazánkban halnak meg a legtöbben tüdôrákban
|