A dohányzás egészségi hatásai Általános bevezetô Betegségek Nôk és a dohányzás A dohányzásról leszokás egészségi hatásai Tudományos publikációk Passzív dohányzás Adatok

A DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT 19 PERCENKÉNT MEGHAL EGY EMBER MAGYARORSZÁGON! NAPONTA MINTEGY 77, ÉVENTE PEDIG 28000 EMBERT VESZÍTÜNK EL HAZÁNKBAN, AKIKNEK A HALÁLA ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ A DOHÁNYZÁSSAL!

Miért fontos hazánkban a dohányzás elleni küzdelem? Az Országos Lakossági Egészség Felmérés 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nôk 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerûen). Az egy lakosra esô cigarettafogyasztás 1999-ben 2400 szál/fô volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fô. A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a szenved a passzív dohányzás ártalmaitól, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja. A Központi Statisztikai Hivatal 2002 elején közzétett adatai szerint Magyarországon ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erôszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdôrák-halandósága a világon a legmagasabb. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, viszont 1986 és 1999 között a nôi dohányzás elôfordulása 30%-al nôtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el elsô cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A CDC 1999-es budapesti adatai szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás kicsivel magasabb, mint a fiúknál.

- A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezôje
- A tüdô, gége, a szájüreg, a nyelôcsô és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
- A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek
- A dohányzók között gyakori a fekélybetegség
- A dohányos cukorbetegnél gyakoribbak a szövôdmények
- A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbításában.
- A dohányzás gyengíti az immunrendszert
- A dohányzás kedvezôtlen hatással van a gondolkodásra
- A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint a nemdohányzók esetében.
- A mozgásszervi betegségek közül a combfej-elhalás kialakulásában, valamint más több izületet érintô idült folyamat Ñfellobbantásábanî, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
- A dohányzás oki tényezôként szerepel az ínygyulladás és a fogágybetegség létrejöttében
- Az erôs dohányzás az idôskori vakság egyik okozója
- A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthetô
- A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1 és B-6 vitamin tartalmát
- A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti
- A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdôrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében
- A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát
- A dohányzás impotenciát okozhat
- A dohányzás hátrányos a fogamzásra
- A dohányzó terhes veszélyezteti saját és a születendô gyermeke egészségét
- A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás
- A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlôdés visszamaradását idézi elô, kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata
- A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemô egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait
- A terhesség alatti dohányzás a születendô gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója
- A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhetô légúti megbetegedés
- Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát
- A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy

A dohányzás olyan tanult szokás, mely átszövi a mindennapi élet viselkedésvilágát, és örömre, bánatra, a kihívásokra adott torzult és az egészséget fenyegetô választ vált ki. Magyarországon a felnôtt lakosság mintegy harmada dohányzik.

A legutóbbi három évtizedben 800 ezer magyar halt meg dohányzás okozta betegségek miatt. Jelenleg évenként 28-30 ezer ember haláláért felelôs a dohányzás. A dohányosok várható átlagos élettartama nyolc esztendôvel rövidebb a nemdohányzókénál. A magyar férfiak körében (bár a 35-64 éves férfiak között a legutóbbi évtized valamelyes csökkenést mutat), gyakoribb a dohányzás, mint Nyugat-Európában. A nôi közül kevesebben rabjai a cigarettának, mint például Hollandiában, Norvégiában vagy Nagy-Britanniában, de a magyar nôknek ma nagyobb hányada gyújt rá rendszeresen, mint néhány évvel ezelôtt. Az egy felnôttre esô évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk, pedig mintegy harminc évvel ezelôtt még csak a 13. helyen voltunk.

A Gallup Intézet vizsgálata nyomán a megkérdezettek a dohányzók arányát a lakosság 53,4 százalékára becsülik, amely érték felülmúlja a tényleges, sok-sok felmérés által alátámasztott, egyharmad körüli értéket. Az elmúlt héten rágyújtók aránya az elmúlt öt évben folyamatosan a népesség egy harmadára terjedt ki, ami ma azt jelenti, hogy 100 felnôtt közül 34 dohányzik. Ez az 1988-89-es amerikai állapotnak felel meg (jelenleg az Egyesült Államok felnôtt népességének 23 százaléka dohányzik). A Magyarországon mért növekedés elsôsorban a nôi és a fiatalkori dohányzás növekedésébôl adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nôknek kevesebb, mint negyede (24%) dohányzott mára a dohányosok aránya ebben a populációban 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire erôteljes a növekedés a fiatal férfiaknál, ôk is nagyobb arányban gyújtanak rá ma, mint öt évvel ezelôtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. A magyarországi dohányosok erôsebben hódolnak szenvedélyüknek, mint amerikai társaik. Az amerikai nikotinélvezôk 56 százaléka kevesebb, mint egy doboz cigarettát szív naponta, magyar társaiknak ezzel szemben csupán 45 százaléka büszkélkedhet ilyen mértékletességgel.

A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idôsebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb, mint egy doboz cigarettával. Az igazi erôs dohányosokat a középkorosztályokban találjuk, ahol a válaszadó dohányosok pontosan ötöde több mint egy doboz cigarettát szív naponta, és mindössze 41 százalék marad az egy dobozos szint alatt. A magyarok (dohányosok és nem-dohányosok együtt) 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyôzôdve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás. A dohányzás káros hatásainak amerikai tudatosodása hasonlóan magas a magyarhoz, az amerikai felnôttek a magyar dohányosokkal jóformán egyformán (95%) gondolják, hogy a dohányzás megbetegíti az embereket.

A kérdezettek a passzív dohányzást csaknem ugyanolyan mértékben (nagymértékben: 67%, kismértékben: 29%) ítélik egészségkárosítónak, mint azt, ha valaki ténylegesen is dohányzik. A megkérdezettek többsége az általunk felsorolt betegségek közül ezúttal is a tüdôrákról, a szívbetegségrôl és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínûleg okozhatja a passzív dohányzás. Természetesen a dohányosok elnézôbbek a cigarettában található káros anyagokkal szemben, 6 százalékuk szerint ezek nem felelôsek a tüdôrák kialakulásáért (a nemdohányzók 2 százaléka gondolja ugyanezt), 7 százalékuk nem tartja felelôsnek ezeket a szív- és keringési betegségek kialakulásában (nemdohányzók: 3%), 5 százalékuk szerint ezek nem játszanak szerepet a gégerák kialakulásában sem (nemdohányzók: 2%). Az anya dohányzása által magzati korban okozott egészségkárosodást illetôen valamelyest kisebb az egyetértés a válaszadók között. Ilyen hatást az amerikaiak mindössze két harmada (67%), a magyaroknak pedig 82 százaléka tulajdonít a dohányzásnak. Ezzel együtt úgy látszik, a magyar közvélemény nincs híján a dohányzás káros hatásait illetô ismereteknek, sôt tájékozottabb, mint az amerikai lakosság.

Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illetô tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevô dohányzók társadalma nem szûkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nô és a fiatal. Ezért figyelmünket fokozottan fordítjuk a nôket illetô epidemiológiai adatok felé. A dohányzás megelôzésében a tizenéves esztendôk kínálnak lehetôséget, mert hazánkra is igaz, hogy a dohányosok több mint 70%-ánál 20 éves kora elôtt rögzül ez a szokás.