Jelenleg a cigaretta a dohánytermékek fogyasztásának
legelterjedtebb módja. Fogyasztásának legkényelmesebb
módja a gyárilag elôállított,
dobozos cigaretta, de van, aki a mai napig maga sodorja a cigarettát,
van, aki a szivarra esküszik, van, aki pipázik.
 |
| dohánylevél |
Egy cigaretta gyakran különbözô országokból
származó dohányfajták keverékét
tartalmazza. A keverékek elegyítésével
lehet változtatni az aromán, az ízen. A
cigarettákban három fô dohánytípust
használnak:
Virginia vagy mesterséges hôvel fermentált
dohányt,
Burley dohányt és
keleti dohányt.
Magyarországon a legkedveltebb a naturális dohányíz
(könnyû, természetes szárítású,
kevert) és az amerikai stílusú keverék.
A cigaretta általános felépítése
sokat változott az elmúlt évszázadban.
A negyvenes években vált általánossá,
hogy a hossza 85 mm; 1954 óta terjedt el a filter használata;
az ötvenes évek óta használnak adalékanyagokat;
a hetvenes években változtak a töltési
technológiák és a cigarettapapír
légáteresztô képessége; a
nyolcvanas években újabb változást
figyelhettünk meg a cigaretta hosszában.
A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius
fok körüli hômérsékleten izzik.
Az itt képzôdô füst útja kétféle
lehet: vagy a filteren keresztül belélegzi a dohányos,
ezt hívják fôfüstnek, vagy közvetlenül
a környezeti levegôbe kerül, ezt hívják
mellékfüstnek. Ez a kifújt fôfüsttel
keveredve alkotja a környezeti cigarettafüst szennyezést,
azaz a passzív dohányzás forrása.
A füsttermelést sok paraméter befolyásolhatja.
Ezek közül a két legfontosabb a
hosszúság, mivel minél hosszabb a cigaretta,
annál magasabb a füstben a kátrány
és a nikotin szintje; valamint
a körfogat, mivel minél vastagabb a cigaretta, annál
több kátrányt, nikotint, szénmonoxidot,
széndioxidot, nitrogénoxidokat és benzapirént
juttat a szervezetbe.
 |
| a
gyári cigaretta szerkezete |
A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különbözô
kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok
fele eredetileg is benne van a dohánynövényben,
másik fele viszont az égés következtében
keletkezik. A cigarettafüstöléssel 80-féle
alkán, alkén és alkin, mintegy 100 aromás
szénhidrogén, kb. 25-féle alkohol, karbonil-származékok,
savak, észterek, fenolok és fenoléterek,
további alkaloidok és nitrogéntartalmú
vegyületek, peroxidok, szterinek, terpének repülnek
a levegôbe és kerülnek a szervezetbe. A füstben
lévô anyagok kis szilárd részecskékbe
(részecskefázis) vagy folyadékcseppecskékbe
tömörülve (gôzfázis) szállnak
a levegôben.
A gyártás során adalékanyagokat
is tesznek a cigarettába, amiknek a toxikus - nem toxikus
voltát természetesen ellenôrzik, de a dohányos
dohányzási szokásaira gyakorolt hatását
nem. Az adalékanyagok céljuk szerint lehetnek
nikotinszint- növelôk, ízfokozók és
szagelrejtôk.
Az égés során keletkezô mintegy 4000
anyag aránya más a fôfüstben és
más a mellékfüstben. A sokezer vegyület
közül a szénmonoxid, a policiklikus szénhidrogének,
a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak.
A ciánhidrongén legfôbb hatása, hogy
a légutak kéményseprôjeként
mûködô csillós hengerhám aktivitását
csökkenti vészesen.
Ezek mellett egyre nô azon bizonyítottan rákkeltô
anyagok száma, amelyeket megtalálnak a dohányfüstben
is: policiklusos aromas szénhidrogének, aromas
aminok, dohányspecifikus nitrózaminok, radioaktív
polonium, azaarének, aldehidek, benzén, butadién,
vinilklorid, akrilamid, arzén, króm stb.
|
