A régészeti kutatások azt jelzik, hogy
a dohánynövény idôszámításunk
elôtt 6000 évvel már ismert volt az amerikai
kontinensen. Emberi felhasználásáról
2000 éves emlékek vannak. Eleinte vallási
ünnepek szertartásainak volt része a dohány.
Nem a füstjéért, hanem hallucinogén
hatásáért fogyasztották. Az imádott
szellemeknek ajándékként ajánlották
a dohánynövénybôl készült
terméket.
A dohánylevél fogyasztásának két
fô formáját különböztetjük
meg:
a füstképzéssel és a füst belélegzésével
járó, illetve
a füstképzés nélküli használatát.Füstképzéssel
és a füst belélegzésével járó
felhasználás
- Bidis. Kézzel sodort cigaretta, de a cigarettapapír
helyett szárított dohánylevelet használnak.
Délkelet-Ázsiában és Indiában
a dohányzás legelterjedtebb fajtája. (kép
jobbra)
- Kretek. Alapvetôen szegfûszeggel töltött
cigaretta, amely még sokféle egzotikus ízben
készül. Érzéstelenítô
hatású, azaz segít minél mélyebben
letüdôzni a füstöt. Széles körben
elterjedt az indonéz szigetvilágban.
- Vízipipa. Az általunk is ismert pipa egy módosított
formája, amikor a dohányfüstöt vízen
keresztül inhalálják. Széles körben
elterjedt Afrikában, a mediterrán térségben
és Ázsiában. A vízen átáramló
füst szinte teljesen kátránymentes és
nikotintartalma is alacsony. (kép jobbra)
- Cigaretta, pipa vagy szivar. Füstjének élvezete
ma a dohányzás leggyakoribb formája.
Füstképzés nélküli felhasználás
- Bételrágás. Összepréselt,
ízesített dohánylevél rágása
- Dohányszirup fogyasztása
- Dohánypaszta nyalogatása
- Kúpként való felhelyezés
- Tubákolás. Dohánypor szippantása
orron keresztül
- Bagózás. Dohánylevél rágása |