Az cigaretta összetevő a dohánytermékekről szóló EU-s irányelv fogalommeghatározása szerint: bármely olyan anyag vagy alkotóelem, amelyet egy dohánytermék gyártásához vagy előállításához használnak fel, és amely a késztermékben – akár megváltozott formában – jelen van, beleértve a papírt, a füstszűrőt, a tintát és a ragasztóanyagokat is. E meghatározás nem foglalja magában magát a dohánylevelet vagy a dohány növény egyéb természetes vagy feldolgozatlan részét. A WHO és bizonyos más, EU-n kívüli országok (pl. Kanada) dohánytermék-meghatározása azonban magában foglalja magát a dohánylevelet. Az elmúlt években számos publikáció foglalkozott a dohánytermékekben jelenlévő radioaktív és más anyagokkal – radon (Rn), polónium (Po-210), kadmium (Cd) stb. – és azok egészségre gyakorolt hatásaival. E kérdések mind a dohánylevelekkel állnak összefüggésben. Ennek nyomán az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA tanulmányozza, helyénvaló-e a dohánylevél és a dohány növény egyéb természetes vagy feldolgozatlan részeit az összetevők meghatározásába beemelni, ezáltal az irányelv hatálya alá vonva azokat.

Fentiekből következik, hogy nemcsak a gyártás során a termékhez adott egyéb összetevők, hanem maga a dohány növény illetve annak levele is egészségkárosító kockázatot jelent a dohánytermékekben. A kockázat minden egyes dohányfajta esetében fenn áll. Az olyan USA keverék dohánytermékek, mint pl. a Winston, Camel and Gauloises burley dohányt tartalmaznak, amely keserűbb, ezért adalékanyagokra van szükség azok ízletesebbé tételéhez. A kanadai gyártók elsődlegesen Virginia „flue-cured” dohányt használnak, amely önmagában édesebb, mint a burley dohány, ezért adalékanyagokat nem használnak a nem ízesített cigaretták édesebbé tételére.

2009 szeptemberében megtiltották az Egyesült Államokban a gyümölcsös, cukorkás és szegfűszeg ízű cigaretták árusítását a dohányzás visszaszorítása érdekében - jelentette be az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (U.S. Food and Drug Administration) tisztviselője.
Margaret Hamburg elmondta, hogy ezek az ízesített cigaretták főként a gyerekek és a fiatal felnőttek számára teszik vonzóvá a dohányzást, általuk könnyebben válnak rendszeres dohányossá.
A hatóság sürgeti az új szabályozás kiterjesztését a mentolos cigarettákra és az ízesített egyéb dohánytermékekre is
Tanulmányok azt mutatják, hogy a 17 éves dohányosok háromszor nagyobb valószínűséggel szívnak ízesített cigarettát, mint a 25 évesnél idősebbek. A most életbe lépett tiltástól azt várják a szakemberek, hogy megtöri az ördögi kört, mely ahhoz vezet, hogy naponta több mint 3600 fiatal kezdi el a dohányzást.
A dohányzás a megelőzhető halálesetek vezető oka a Egyesült Államokban.

További információ magyar nyelven:itt.

angol nyelven: itt.

Az elektronikus cigarettát a legtöbben e-cigaretta (e-cigarette) vagy e-cigi (e-ciggi) néven ismerik. A Kínában kifejlesztett eszköz egy olyan akkumulátor által üzemeltetett nikotin tartalmú inhaláló, amely a különböző dohánytermékek (cigaretta, szivar és pipa) alternatívájaként szeretnék a fejlesztői elterjeszteni. A benne található aromák és az erős függőséget okozó nikotin hatása mellett, a termék a hagyományos dohányzáshoz hasonló fizikai élményt nyújt használójának.

Az elektronikus cigi hatása az egészségre eddig még tisztázatlan. Több szabályozó hivatal figyelmeztet az e-cigi egészségkárosító hatásaira!

2009-ben amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (U.S. Food and Drug Administration) az e-cigaretták tesztelése során olyan anyagokat talált, amelyek a hagyományos dohányt tartalmazó cigarettában és annak égése során keletkező anyagok között is megtalálhatóak (diethylene glycol és dohány specifikus nitrosaminok). Számos olyan termékben volt kimutatható a nikotin, amelyről a forgalmazók azt állították, hogy nikotinmentes.

Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban kijelentette, hogy nem támogatja az elektronikus cigaretta, mint dohányzás leszokást támogató eszköz legális forgalmazását és felszólította a kereskedőket, hogy távolítsanak el minden olyan reklámanyagukon szereplő megjegyzést, amelyben arra utalnak, hogy a WHO az e-cigaretta használatát biztonságosnak nyilvánította. A WHO arra hivatkozott, hogy még egyetlen komoly szakmai tanulmány sem támasztotta alá, hogy ez a termék egy megbízható és hatásos eszköz lenne a nikotinpótló terápiák során.

Hazánkban a termék elektromos jellemzőivel kapcsolatban az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) állított ki  igazolást amely azonban csak a műszaki megfelelőségre vonatkozik!

Az országos tiszti főorvos hivatkozva az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakvéleményére, valamint arra a tényre, hogy az eszköz egyetlen kedvező hatása sem bizonyított és a nikotin tartalma pontosan nem ismert, a termék forgalmazásának betiltását is lehetségesnek tartja!

Két határozatot hoztak a VIII-IX. kerületi, és a XX-XXIII. kerületi tisztifőorvosok 2008-ban. A VIII-IX. kerületi tisztifőorvos határozatában az elektronikus cigaretta  forgalmazását közegészségügyi okok miatt felfüggesztette. A XX-XXIII. kerületi tisztifőorvos határozatában a nikotin patronos elektronikus cigaretta forgalomba hozatalát, hagyományos kereskedelmi, valamint Interneten történő forgalmazását közegészségügyi okok miatt, felfüggesztette.

Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy az e-cigaretta használata - köszönhetően az Interneten keresztüli forgalmazásának - sajnos egyre elterjedtebb a hazai dohányosok körében is, nem ismerve annak esetleges egészségre káros hatásait.

Különös veszélyt jelenthet, hogy az eszköz különböző aromákban történő árusítása (csokoládé, vanília, karamell, stb.), kifejezetten vonzóvá teheti a terméket a fiatalkorúak számára, abban az esetben is, ha eddig még dohányt tartalmazó terméket nem fogyasztottak. Ezáltal a nikotin tartalmú termékek közül az e-cigaretta célcsoportja szélesebbé válhat. Fentiek miatt, a termék fogyasztásának akár komoly káros következményei is lehetnek a magyar lakosság egészségi állapotára.

További információ: itt.
Az itt letölthető anyagban korábban a propylén glikolra vonatkozó megállapítások tévesen szerepeltek, a helyreigazítás megtörtént.

Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010. Május 31 „Dohányzásmentes Világnap”
Dohánymarketing – célpontban a nők

A dohányzó nők a világ csaknem egymilliárd dohányosának 20%-át teszik ki. Arányuk évről évre folyamatosan emelkedik, szemben a dohányzó férfiak számával, amelynek növekedése már megállt.

A nők a dohányipar fő célpontjának számítanak. Körükből akarják toborozni azokat a dohányosokat, akikkel pótolhatják azon jelenleg dohányzók fogyasztását, akik idő előtt, dohányzás okozta betegségben halnak meg a későbbiekben, vagyis a jelenleg dohányzók számának körülbelül felét.

A WHO Dohányzás-ellenes Keretegyezménye is felhívja a figyelmet a dohányzás és egyéb dohánytermékek használatának világszerte történő növekedésére a nők és fiatal lányok körében. A nők körében a dohányzás járványnak a megfékezése minden átfogó dohányzás visszaszorítást célzó stratégiának fontos része. A 2010 évi Dohányzásmentes Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a nőket és fiatal lányokat célzó dohányipari marketing hatásaira.

A téma ugyancsak rávilágít a WHO Dohányzás-ellenes Keretegyezményét aláíró csaknem 170 ország azon törekvésére, hogy alkotmányukkal és alkotmányos alapelveikkel összhangban tiltsanak be mindenféle dohányreklámot és dohányipari szponzorációt.

Különösen aggasztó a dohányzás növekvő aránya fiatal lányok körében. Egy új WHO jelentés is rávilágít a tényre, miszerint a dohányreklámok növekvő arányban a lányokat célozzák meg. 151 ország adatai azt mutatják, hogy a serdülő lányok 7%-a, a fiúk 12%-a cigarettázik. Sok országban ugyanannyi lány dohányzik, mint fiú.

A 2008-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés adatai szerint hazánkban a 13-15 éves fiatalok esetében 10-ből csaknem 6 tanuló (57.9%) kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 56,5%, lányok: 58,4%). Figyelemfelkeltő az is, hogy a kutatás szerint a dohányzó lányok aránya magasabb, mint a fiúké (fiúk: 21,5%, lányok: 23,6%).

Margaret Chan a WHO igazgatója szerint a nők egészségének védelme és ennek népszerűsítése életbevágóan fontos nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő generáció egészsége és fejlődése érdekében is.

Bővebben magyar nyelven: itt.

Eredeti WHO dokumentumok angolul: itt.

Az ajánlásban a Tanács többek között az Európai Uniót létrehozó szerződésben foglalt kötelezettségekre, az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációra hivatkozva ajánlásokat tesz a tagállamoknak a dohányfüst-expozíció elenni védelem megvalósítására, illetve erősítésére.
Ajánlja átfogó stratégiák és intézkedések meghozatalát, valamint azok kiegészítését olyan támogató intézkedésekkel, mint pl. a cigarettás dobozokon kombinált figyelmeztetések bevezetése, külön a gyermekek és serdülőkorúak dohányfüst expozíció elleni védelme, dohányzásról leszokás támogatására vonatkozó intézkedések bevezetése, a tagállamok közötti szoros együttműködés és tapasztalatcsere.
Az ajánlás letölthető itt: itt.

Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott ”WHO Report on the Global Tobacco Epidemic, 2009: Implementing smoke-free environments” című riport része egy olyan kiadványsorozatnak, amely a dohányzás terjedését és az azt kotrolláló beavatkozások hatását elemzi. A riport átfogó áttekintését nyújtja az olyan törvénykezéseknek és szabályozásoknak, amelyek célja a passzív dohányzás elleni aktív küzdelem. A beszámoló segítségével lehetőség nyílik a fejlődési lehetőségek és a jövőbeni kihívások mélyebb megértésére a dohányzás elleni közdelem területén. A tanulmány angol nyelven letölthető: itt.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével 2008 áprilisában végezte el a „Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés” (Global Youth Tobacco Survey) elnevezésű kutatás második fordulójának magyarországi adatgyűjtését.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központ-tal (CDC) és az ENSZ Gyermekjogi Szervezetével együttműködésben, 1998-ban indította útjára a nemzetközi kutatási projektet, amelynek fő célja a fiatalok dohányzási szokásaira irányuló információgyűjtés.
Magyarország 2002-ben csatlakozott a kutatás sorozathoz, 2003-ban történt az első adatfelvétel. A kutatás célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a 13-15 év közötti gyermekek dohányzási szokásiról, hogy ezeket később nemzetközi viszonylatban is értékelhessük, összehasonlítva más országok eredményeivel.
A kutatásról szóló Zárótanulmány - amely alkalmat ad a 2003-ban megvalósított első kutatás eredményeivel történő összehasonlításra is – letölthető: itt.
Rövid összefoglaló letölthető: itt.

A Dohányzásellenes Keretegyezmény (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC) útmutatást ad az országoknak, hogy milyen elemei legyenek egy átfogó nemzeti dohányzásellenes stratégiának.
Magyarország elsők között írta alá a nemzetközi egyezményt 2003 júniusában.

Az egyezmény célja, hogy a dohányzást minimális szintre szorítsa vissza, gátat vessen a dohányzás járványszerű terjedésének, mérsékelje az egészségre káros hatásokat, és elfogadható mértékre csökkentse a társadalomra rótt dohányzással összefüggő költségeket.

A Keretegyezmény a dohányzás visszaszorítás témáival összefüggésben cikkekre tagolódik. Az egyes cikkekkel kapcsolatos alapelveket és teendőket a tagállamok megtárgyalják és konszenzus esetén az egyes témákhoz kapcsolódó irányelveket alkotnak, melyek segítik a tagországokban a megfelelő jogalkotást, intézkedések meghozatalát és azok érvényesítését.

2009-ig a tagállamok összesen négy irányelvet fogadtak el, amelyek magyar nyelvre lefordítva megtalálhatóak az alábbi linkeken:

A dohányfüst expozíció elleni védelemről szóló 8. irányelvet a 2. Részes Felek konferenciája (COP 2) fogadta el 2007-ben:
A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló 8. cikkének végrehajtására vonatkozó irányelvek - magyar fordítás

Az eredeti dokumentum itt érhető el: angol szöveg

A dohányzás visszaszorítással kapcsolatos politikák dohányipari érdekekkel szembeni védelméről szóló 5.3 irányelvet a Részes Felek harmadik konferenciája (COP 3) fogadta el 2008-ban:
A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikáknak a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szembeni védelméről szóló 5.3 cikkének végrehajtására vonatkozó irányelvek - magyar fordítás

Az eredeti dokumentum itt érhető el: angol szöveg        

A dohánytermékek csomagolásáról és címkézéséről szóló 11. irányelvet a Részes Felek harmadik konferenciája (COP 3) fogadta el 2008-ban:
A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 11. cikkének (Dohánytermékek csomagolása, címkézése) végrehajtására vonatkozó irányelvek - magyar fordítás

Az eredeti dokumentum itt érhető el: angol szöveg

A dohányreklámról és a dohányipari szponzorációról szóló 13. irányelvet a Részes Felek 3. konferenciája (COP 3) fogadta el 2008-ban:
A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 13. cikkének (Dohánytermékek reklámozása, promóciója és a szponzorálás) végrehajtására vonatkozó irányelvek - magyar fordítás

Az eredeti dokumentum itt érhető el: angol szöveg

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzásmentes Világnapjának (május 31.) idei témája:
Egészségvédő figyelmeztetések a dohánytermékeken

Az EVSZ Dohányzás-ellenes Keretegyezménye kötelezővé teszi több mint 160 országban a cigarettás dobozokon és kartonokon a dohányzás káros hatásait leíró egészségvédő feliratok bevezetését, javasolva képek használatát a dobozok külsején.

A WHO a TFI szervezetén keresztül technikai és más jellegű segítséget nyújtva munkálkodik, hogy támogassa az egyezményt aláíró és ratifikáló tagországokat a kitűzött célok elérésében. Mint ahogyan a WHO főigazgatója Margaret Chan mondja, "Kezünkben tartjuk a globális dohányzás járványra a megoldást, mely több mint 1 milliárd férfi, nő és gyermek életét veszélyezteti ebben a században." A Képes feliratok egyike ezeknek a megoldásoknak, melyekről Dr Chan beszél.

A képekkel kiegészített feliratok a cigaretta dobozokon a világ több országában már bevezetésre kerültek. Az EVSz szerint ez az egyik leghatékonyabb védelem a globális dohányzás járvány ellen.

A képekkel kombinált feliratok hatásosabbak és a rászokás megelőzésében és a leszokásban is segítenek. A Dohányzásmentes Világnapon és az azt követő évben, a WHO bátorítani fogja a kormányokat, hogy vezessék be az előírásoknak megfelelő képes feliratokat, melyek a doboz több mint felét fedik, és mindkét oldalán megjelennek.

A WHO “Egészségvédő figyelmeztetések a dohánytermékeken” szlogenről, az idei Dohányzásmentes Világnap témájáról valamint a képes feliratokról, bővebb információ letölthető: itt.

David Byrne az Európai Unió népegészségügyi- és fogyasztóvédelmi biztosa a tagországok részére a bizottság által elfogadott képes egészségvédő feliratok használatát   javasolja a cigarettás dobozokon. A tagországok önkéntes alapon dönthetnek a képes egészségvédelmi feliratok bevezetésről, de csak a 42 ajánlott kép közül választhatnak. Az EU által javasolt képek megtekinthetők: itt.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2008 decemberében pályázatot írt ki a dohánytermékeken elhelyezendő képes egészségvédő feliratok tesztelésére. A projekt megvalósítására a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete kérdőíves felmérést készített. Mivel a képes egészségvédő feliratok a megelőzést, valamint a dohányzásról való leszokás elősegítését is szolgálják, ezért a kutatás két célcsoportra terjedt ki:
- a 18 év feletti dohányzó felnőtt lakosságra (400 fő), valamint
- a 12-18 év közötti általános iskolás és középiskolás diákokra (600 fő).
A felmérés e két célcsoportban vizsgálta a képes egészségvédő feliratok bevezetésével kapcsolatos véleményeket és tesztelte a bevezetésre szánt képeket.

OEFI-FACT kutatás eredményeit bemutató tanulmány letölthető:itt.

A passzív dohányzás egészségkárosító és nincs minimális szint,
ami alatt biztonságosnak mondható!

A környezeti dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette.
Ennek kiegészítéseként a Finn kormány 2000-ben, a Német Kormány pedig 2001-ben munkahelyi rákkeltő anyagként határozta meg.

Az USA Környezetvédelmi Hivatala mérgező légszennyező anyagnak, Kalifornia Környezetvédelmi Hivatala rákkeltőnek minősítette , az USA Közegészségügyi Szolgálatának Tiszti főorvosa pedig 1986-ban és 2006-ban külön jelentésben írta le az egészségre gyakorolt ártalmas hatásait . Több kutatás is bizonyította, hogy a ventilláción, különböző légcserét biztosító eszközökön alapuló megoldások nem alkalmasak a káros anyagok eltávolítására. Laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítást nyert, hogy akkor lenne lehetséges elszívó-, illetve füstszűrő berendezésekkel biztosítani a levegőben a káros anyagok koncentrációjának nagyon alacsony szinten tartását a zárt helyiségek légterében, ha a létrehozott levegőáramlás erőssége a helységet szélcsatorna jellegűvé tenné.

Az olyan elképzelések, amelyek bármilyen módon eltérnek a 100%-ban füstmentes környezettől, beleértve a szellőztetést, a levegőszűrést, illetve kijelölt dohányzóhelyek alkalmazását (elkülönített szellőztető berendezésekkel vagy anélkül) ismételt vizsgálatok alapján hatástalannak bizonyultak.
Tudományos bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a műszaki megközelítések alkalmazása nem biztosít védelmet a dohányfüst expozíciótól. Tehát orkán erejű elszívás alacsony szintre szorítaná a káros anyagok szintjét, de ez sem jelentene megoldást, ugyanis a belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek nincs olyan minimális szintje, ami alatt az expozíció már biztonságosnak mondható!

A dohányfüst mentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból .
A kormány kötelessége az egyének védelme, a dohánytermék-fogyasztás és a dohányfüst-expozíció pusztító egészségi, szociális, környezeti és gazdasági következményeinek visszaszorítása.

A lakosság dohányfüst-expozíciójának hatékony csökkentése, a nemdohányzók egészségének védelme és mindezek eredményeként a dohányzással összefüggő megbetegedés és halálozás arányának csökkentése, kizárólag a zárt nyilvános helyeken bevezetett teljes körű dohányzási tilalommal érhető el, és országos, regionális és nemzetközi szinten megvalósítandó integrált dohányzásellenes intézkedéseket követel meg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzásmentes Világnapjának (május 31.) idei témája:

A dohányzásmentes ifjúságért!

A fiatalok dohányzási szokásait feltáró kutatások eredményei szerint nemcsak a dohányzás kipróbálása, de a rendszeres cigarettázás is egyre fiatalabb életkorban alakul ki. A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) 2003-ban közzétett magyar adatai szerint tíz tanulóból hét már kipróbálta a cigarettázást, és 17,7 százalékuk ezt 10 éves kora előtt megtette. Számos más vizsgálat is bizonyítja, hogy a gyermek-, illetve fiatalkori dohányzás egyre nagyobb közegészségügyi-társadalmi problémát jelent, amelyet az egészségfejlesztés területén kiemelten kell kezelni.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központ (Center Disease Control and Prevention – CDC) együttműködésével folyamatban van a GYTS kutatás második fordulójának adatgyűjtése, amelynek eredményei 2008. júniusára várhatók.

Évente 650 ezer halálos áldozatot szed a dohányzás az EU-ban. Az EP-képviselők ezért rendkívül szigorú intézkedéseket szeretnének elfogadtatni a füstölés visszaszorítása érdekében. Betiltanák a dohányzást minden munkahelyen, étteremben, közlekedési eszközön.

„Két éven belül vezessenek be teljes körű dohányzási tilalmat minden zárt munkahelyen, beleértve a vendéglátóipart, az összes középületet és közlekedési eszközt az Európai Unión belül” - ez a legfontosabb követelése az EP saját kezdeményezésű (tehát kötelező erővel nem bíró) jelentésének, amelyet Karl-Heinz Florenz (néppárti, német) készített. A szöveget szerdán 561 igen, 63 nem, 36 tartózkodó szavazattal fogadta el az EP. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, „ha a megnevezett célokat nem éri el valamennyi tagállam, 2011-ig terjesszen elő (...) a munkavédelem területén a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályokra irányuló javaslatot, amellyel összefüggésben ismerje le a tagállamok meglévő nemzeti rendelkezéseit”.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Óvodai és Iskolai Dohányzás Megelőzési  Programjának keretében „Ciki a cigi” címmel dohányzás megelőzését és a leszokást elősegítő honlapot indított az 5-8, 9-14 és a 15-20 éves korosztályok számára. A honlapon a hasznos információk mellett játékok és a dohányzás egészségkárosító hatásait bemutató illusztrációk, animációk is megjelennek.

A honlap a célcsoportoknak megfelelően tagolódik:
- az óvodások a részben hangos mesékkel, készségfejlesztő-, attitűdformáló játékokkal, valamint képregényekkel egyedül vagy szülői segítséggel ismerkedhet meg,
- az általános iskolásoknak szóló részben a nemdohányzó életmód előnyeinek hangsúlyozása mellett már megjelennek a dohányzó életmód hátrányait bemutató illusztrációk, érdekes játékok teszik színesebbé az oldalt,
- a középiskolás korosztály az előbbieken túl, már a leszokással kapcsolatos információkról is tájékozódhat.

Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója és dr. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke megállapodást kötött megelőzést szolgáló programok közös megvalósítására. Ennek keretében a könyvtár részére az OEFI átadott egy érintőképernyős számítógépet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában elhelyezett eszköz a későbbiek során többek között a Dagály utcai-, a Kőbányai-, az Ugocsa utcai- és az Üllői úti könyvtár után Pest megye könyvtáraiba vándorol tovább.

Annak érdekében, hogy a program, valamint a játékok az óvodákon és iskolákon kívül is eljuthassanak a gyerekekhez, az OEFI 2000 db CD-ROM-ot juttat el térítésmentesen a magyar közkönyvtárak számára. Ezeket a könyvtárakban a gyerekek használhatják, játszhatnak vele, sőt ki is kölcsönözhetik.

A sajtótájékoztató anyaga: itt érhető el.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) részes feleinek második konferenciája (COP2) az irányelvek (a passzív dohányzás elleni küzdelem, a termékszabályozás) és a kiegészítő jegyzőkönyvek (illegális kereskedelem, valamint a határokon átnyúló reklám) létrehozásához szükséges tevékenységekre terjedt ki, továbbá a csomagolás és címkézés, a határon átnyúló reklám és az oktatás, kommunikáció, képzés és lakossági tudatosság irányelvekre, illetve az alternatív terményekre vonatkozó kérdésekben az egyeztetés és a folyamatok továbbvitelére javaslatok előterjesztésére.
A részes felek első konferenciáján elkészített Dohányfüst-expozíció elleni védelem (FCTC 8. cikk) dok: A/FCTC/COP/2/7 irányelv javaslatot a plenáris ülés elfogadta. Az irányelv a tagállamokat segíti a 8. cikkben meghatározott kötelezettségük teljesítésében. Meghatározza a 8. cikk végrehajtása során figyelembe veendő elveket, a hatékony szabályozás hatályát, a végrehajtásra, az intézkedések monitorozására és értékelésére vonatkozó előírásokat, illetve mintaszabályozásokra vonatkozó referenciákat is tartalmaz. A tervezet hangsúlyozza a nyilvánosság tájékoztatásának, információs kampányok indításának szükségességét a dohányfüstnek kitettség kockázataira vonatkozóan. A hatékony szabályozásnak a létesítményekre és magánszemélyekre vonatkozó kötelezettségeket kell tartalmazni, amelyek be nem tartása esetén a jogszabályban részletezett pénzbeli és adminisztratív büntetést kell kilátásba helyezni. A büntetőjogi büntetés megfontolandó azon Részes Felek számára, akiknek joga ezt lehetővé teszi. A hatékony szabályozásnak meg kell határoznia a végrehajtásáért felelős hatóságokat is.
Határokon átnyúló reklámozás irányelv (13. cikk) kapcsán döntés született a hatály hazai reklámra való kiterjesztéséről. A Felek Konferenciája munkacsoport létrehozásáról döntött, amely egyrészt kidolgozza az irányelv tervezetét, másrészt javaslatot dolgoz ki az elkészítendő jegyzőkönyv kulcsfontosságú elemeiről, ami az irányelv kiegészítéséül szolgál.
Az irányelvek a tagországok részére nem kötelezőek, hanem egy értelmezési keretet jelentenek, amely segíthet a tagországoknak a Keretegyezmény végrehajtásában.

A konferencia dokumentumai angol nyelven a http://www.who.int/gb/fctc/ honlapon érhetők el.

Az idei Dohányzásmentes Világnap felhívja az emberek figyelmét – a dohányzás veszélyei mellett – a dohányipar üzleti praktikáira annak érdekében, hogy tudatosítsa: mindenkinek joga van dohányfüstmentes környezetben élni és megvédeni magát, illetve a felnövekvő generációt a dohányfüst ártalmaitól.

A dohányzásnak nincs biztonságos minimális szintje. Nem határozható meg a napi 15 vagy 10 vagy 5 szál cigaretta elszívása mint kockázat mentes tevékenység. A legújabb kutatások szerint ugyanez igaz a passzív dohányzás tekintetében. A dohányfüst káros összetevői nem távolíthatók el a zárt légtérből csak akkor, ha orkán azaz szélvihar erősségű légmozgást idézünk elő ami viszont jelentősen megnehezítené a benntartózkodást és lehetetlenné a munkavégzést vagy étkezést. Az Európai Unió Tanácsa egy megoldási javaslatokat tartalmazó vitaanyagot úgynevezett ZÖLD KÖNYVET dolgozott ki a nemdohányzók védelmével kapcsolatos lehetséges intézkedésekről, amelyekről a tagországok kormányai és a civil szervezetek június 1 ig mondhatnak véleményt. Az egészségügyi szervezetek a teljes tilalom tehát a száz százalékban dohányfüstmentes környezet mellet érvelnek míg a dohányipar és a vendéglátóipar egy része a teljes tilalom bizonyos kivételekkel megoldást javasolja. A tapasztalatok például az írországi példa ahol már 2004 óta tilos a munkahelyeken de még a kocsmákban is dohányozni kedvező képet mutatnak. A lakosság még utólag is támogatta a bevezetett intézkedéseket és a vendéglátóipar bevételei sem csökkentek jelentősen.

A jelentés célja elsősorban az európai régió dohányzás-ellenőrzési helyzetének és szabályozásának leírása és az Európai Dohányzás-ellenőrzési Stratégia, illetve a WHO FCTC végrehajtása kapcsán bekövetkezett fejlődés bemutatása. A jelentés ugyancsak áttekinti a dohányfogyasztás és az általa okozott kár tendenciáit 2002 és 2006 között.

A jelentést Magyarországnak a ratifikálást követő két éven belül, azaz 2007 február 27-ig kellett eljuttatnia az egyezmény titkárságára. A jelentés összeállításában az Egészségügyi minisztérium koordinálása alapján részt vettek:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal,
Országos Egészségfejlesztési Intézet,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
Oktatási és Kulturális Minisztérium,
Szociális és Munkaügyi Minisztérium,
Pénzügyminisztérium,
Központi Statisztikai Hivatal.

A tagországok jelentésekben számolnak majd be a megvalósításról, amelyekben a következő területekről találhatók adatok: demográfia, dohányzás gyakoriság, nem és életkor szerinti bontásban, törvényalkotás és adózás. A jelentéseket a hat hivatalos ENSZ nyelv valamelyikén kell benyújtani, amelyek alapján a titkárság elemzi majd a keretegyezmény megvalósításának folyamatát, összefoglalókat, elemzéseket készít és tesz hozzáférhetővé, várhatóan az Interneten is. A jelentést Magyarországnak a ratifikálást követő két éven belül, az az 2007 február 27-ig kell eljuttatnia az egyezmény titkárságára.

A keretegyezmény megvalósítása során irányelvek készülnek, amelyek a tagországok részére nem kötelezőek, lényegében nemzetközi szakértői csoportok által létrehozott javaslat-csomagok, értelmezési keretek, amelyek segíthetik a tagországokat az egyezmény végrehajtásában. Irányelvek készülnek a következő témákban: dohányfüst-expozíció elleni védelem, termékszabályozás, csomagolás és címkézés, határokon átnyúló reklámozás, oktatás, képzés, és lakossági tudatosság fejlesztése.

A tagországok jegyzőkönyvek létrehozását is tervezik. A jegyzőkönyvek az azokat ratifikáló államok számára kötelező jogi erővel bírnak. Jelenleg a határokon átnyúló reklám, promóció és szponzorálás, valamint az illegális kereskedelem témákban a legvalószínűbb jegyzőkönyvek létrehozása.

A konferencián rugalmas szabályok születtek az NGO-k részvételéről. A dohányzás elleni harcban a WHO-val kapcsolatban álló aktív szervezetekről lista is született, részvételüket a tagországok időről időre felülvizsgálhatják.

Az FCTC finanszírozása a WHO pénzügyi szabályzatán alapul, a titkárság WHO keretei közé került végeredményben annak keretében fog működni. A 2006-07 évi költségvetés, 8 millió dollár, mindebből hazánkra jutó összeg összesen: 15.632 USD.