Nyitóoldal GYIK-rovat | Hasznos linkek | Könyvespolc | Keresés: Nemzeti Népegészségügyi Program Törvényi háttér A dohányzás évszámokban A dohánylevél és füstje A dohányzás egészségügyi hatásai A dohányzással kapcsolatos adatok A dohányzással kapcsolatos adatok A dohányzás az az élvezet, amely élvezôi felének halálában jelentôs szerepet játszik. Dohányzás következtében világszerte évente egy Finnországnyi (kb. 5 millió) ember hal meg napjainkban, 6 másodpercenként egy ember. A dohányzás ártalmaira használatának elterjedésével egy idôben elkezdték felhívni a figyelmet. Ennek ellenére a dohányipar az egyik legsikeresebb iparág, a cigaretta élvezete az egyik legelterjedtebb legális drogélvezet. Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik az évi egy fôre jutó 2200 szál fogyasztással és a dohányosok magas arányával. A dohányosok hazánkban napi átlag egy doboz elszívásáról számolnak be. A világ élvonalába tartozunk a daganatos betegségek okozta halálozás területén is. Mind a férfiak, mind a nôk tizenévesen szoknak rá a dohányzásra - a fiatalok körében végzett adatfelvételek szerint a lányok korábban. A dohányzásról leszokni, ha már rászokott valaki, nagyon nehéz. Leggyakrabban akkor szoknak le, ha megbetegszenek. A nôk a terhesség kedvéért gyakran abbahagyják a dohányzást, de egy-két év múlva folytatják. A férfiak kicsit idôsebb korban, szív- és érrendszeri betegség miatt adják fel ezt a szokásukat. A cigarettafogyasztás kérdéskörének tárgyalásakor megkerülhetetlen a gazdasági összefüggések bemutatása. A dohányzás az egyik legjelentôsebb környezetszennyezô tényezô: szennyezi a környezeti levegôt, passzív dohányzásra (akarat ellenére mellékfüst belélegzésére) kényszerít és szennyezi a környezetet az elhasznált, elszívott cigaretta maradékával, a csikkel. Amirôl elég gyakran elfeledkezünk, ha a dohányzás hatásait vesszük sorba, az a biztonság kérdése: mennyi tûz, lakástûz írható a dohányzás rovására?! Dohányosok száma A dohányosok számát Magyarországon az 1990-es években több alkalommal országos reprezentatív mintavétellel próbálták megbecsülni. Ezen mintavételek alapján közelítô becsléssel azt mondhatjuk, hogy a felnôtt férfiak 34-46 százaléka, míg a felnôtt nôknek 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel az adattal a világ és Európa középmezônyéhez tartozunk. A 15 évesnél idôsebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik és közülük 1,3 millió ember elôbb-utóbb a dohányzás következtében hal meg. Az idô elôtt elhalálozók fele a legproduktívabb életéveiben (35-69 évesen) hal meg, átlag hét, de akár 20-25 évvel korábban, mint nemdohányzó sorstársaik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy míg a férfiak körében mintha csökkenne, vagy legalábbis stagnál a dohányzás gyakorisága, addig a nôk és a fiatalok körében növekszik. A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztály 33 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel (a fiúk 33, a lányok 33 százaléka). A dohányzásra való rászokás idôpontja egyre korábbi. Ezt mutatja mind a CINDI Egészségvizsgálat, mind a nemzetközi „Hagyd abba és nyersz!" programban résztvevô dohányosok adatainak elemzése. Cigarettafogyasztás Magyarországon évtizedek óta kiemelkedôen magas az egy fôre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évek átlagát tekintve a világ vezetô dohányfogyasztói között vagyunk. A hivatalos statisztikák szerint néhány éve csökkenni látszik a fogyasztás, bár nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jelentôs nôtt a csempészett cigaretta forgalma. Az Egészségügyi Világszervezet HFA adatbázisa szerint a hetvenes évek óta az évi cigarettafogyasztás több mint 2000 szál cigaretta (a legális kereskedelemben eladott cigaretta mennyisége elosztva a teljes népességgel). 1970-tôl az évi 2100 szálról 1993-94-re elértük a 2700 szál/év/fô csúcsot. Azóta csökkenô a trend. A CINDI 2002-ben végzett országos egészségvizsgálata szerint a dohányos nôk 35 százaléka fél, 44 százaléka egy doboz cigarettát szív el naponta. A dohányos férfiak 21 százaléka fogyaszt naponta fél dobozzal, 42 százalékuk pedig egy dobozzal. Az OLEF vizsgálatai szerint 2003-ban a nôk 29 százaléka, a férfiak 42 százaléka dohányzott. A napi rendszerességgel dohányzók aránya a nôk között 25, a férfiak között 38 százalék. Minden tizenegyedik nô, illetve minden negyedik férfi naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el. Megbetegedési és halálozási mutatók Jelenleg évente ötmillió, egy Finnországnyi ember hal meg valamilyen dohányzás okozta megbetegedésben. Az Egészségügyi Világszervezet elôrejelzései szerint 2025-2050 között elôreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnôttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelôzésével. Napjainkban a fejlett országokban a dohányzásspecifikus halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 százalék, a nôkében 7 százalék. A középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada, a rákhalálozások közel fele, a légzôrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható. Az egyik elsô tudományos igényû tanulmányt 1938-ban publikálták a dohányzás egészségkárosító hatásairól. 1951-ben Doll és Hill elkezdte több évtizeden keresztül tartó vizsgálatát, amelybôl a következô legfontosabb megállapítások adódtak: - a dohányosok fele a dohányzás következményeként fog meghalni; - a dohányosok általában 7,5 évvel rövidebb ideig élnek; - az élettartam-csökkenés szoros összefüggést mutat a dohányzás mennyiségével; - ha valaki 35 éves kora elôtt abbahagyta a dohányzást, akkor hosszú távú életkilátásai majdnem azonosak azokéval, akik sosem dohányoztak. Szintén a munkacsoport megállapítása, hogy a betegségek kialakulásában a táplálkozás mellett a dohányzásnak van kiemelkedô szerepe. Magyarországon az 1970 és 1999 közötti idôszakban mintegy 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát. A férfiak halálozásainak 28, a nôk halálozásainak mintegy 9 százaléka dohányzásspecifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében. Ezen idôszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19 százalékkal nôtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9 százalékkal csökkent. Az egész népességre számított dohányzásspecifikus, standardizált halálozási arány 1999-ben kétszerese volt az EU (2004. május 1. elôtti) országaira számított átlagnak. A dohányzással összefüggô betegségek okozta halálozás terén (amelyek közül a szájüreg, a garat, a légcsô, a tüdô, a nyelôcsô daganatai, az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a krónikus obstruktív tüdôbetegségek okozta halálozást vizsgáljuk) hazánk az európai országok mezônyében az elsô harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb dohányzással összefüggô halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az EU azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk elôtt is már tagországok voltak. A dohányzásspecifikus halandóság korstruktúrája 35 év alatt alig hal meg valaki a dohányzás következtében. Ezen életkor után viszont ugrásszerûen megemelkedik a halálozások száma. 1999-ben a 35-64 év közötti férfi népességben a halálozások 35 százalékát okozta a dohányzás, az azonos korú nôi népességben 17 százalékát. 65 évnél idôsebb férfiak körében a halálozás 27, míg a nôk körében 8 százalék volt a dohányzás következménye. A dohányzás halálozásra gyakorolt jelentôségét mutatja a 45 éves korban még várható élettartam görbe is, amelyen jól látszik, hogy míg 1970-ben csak 1,33 év, 2001-ben 5,6 év a különbség a 45 éves népesség még várható élettartamában.   A dohányzásspecifikus halandóság okstruktúrája A dohányzás egészségkárosító hatása szinte minden szervrendszerben megtalálható:   Betegség Teljes népességben Férfi népességben Nôi népességben Halálozás alakulása az EU-ban és Magyarországon   (letölthetô pdf fájlok) Légzôszervi, tuberkulózis Ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganata Nyelôcsô rosszindulatú daganata Hasnyálmirigy rosszindulatú daganata Légcsô, hörgôk, tüdô rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata - - Húgyhólyag rosszindulatú daganata Ischemias szívbetegség Agyérbetegség Tûz és lángok által okozott balesetek A dohányzás költségei A dohányipar rendszeresen hangoztatott érvei szerint a cigarettafogyasztás - a dohánytermékekre rótt jövedéki adók miatt - az egyes államok gazdasági bevételeinek jelentôs részét teszi ki. Munkahelyeket teremt és tart fent, segítve ezzel a gazdaság fejlôdését. Ezek közt az érvek között viszont nem szerepel a dohányzás okozta negatív hatások költségvonzata: a dohánytermesztéshez elfoglalják az élelmiszer-termelésre alkalmas termôföldeket; a gondatlan dohányzás tûzeseteket okoz; a dohányipar hozzájárul az erdôirtáshoz, hisz a cigarettagyártáshoz is szükség van papírra; a munkaképesség csökken a gyakori betegségek miatt. 1999-ben az USA-ban az összes egészségügyi kiadás 6 százalékát fordították a dohányzás okozta betegségek kezelésére; minden évben egymillió tûzeset keletkezik világszerte, mert gyerekek gondatlanul játszadoznak öngyújtóval; 1987-ben az eddigi legnagyobb erdôtûz Kínában keletkezett, gondatlan dohányzás miatt: háromszázan haltak meg; ötezren vesztették el mindenüket; 1,3 millió hektár erdô pusztult el. 2000-ben nagy valószínûséggel az összes tûzhalál 10 százalékát cigaretta okozta; az összes cigarettatûz okozta haláleset mintegy 300 ezer; a dohányzás okozta tûzesetek költsége világszerte 27 milliárd USD körüli. A dohányos (és családja) költségei egyrészt a cigarettára fordított összeg, amit másra, fontosabb dologra, mondjuk élelmiszerre, iskoláztatásra, ruhára lehetett volna költeni. Mivel a dohányzás az összes dohányos egynegyedének halálát aktív évei alatt okozza, ezzel a dohányosok családjukat egzisztenciális bizonytalanságnak teszik ki. A betegségek szintén jövedelemkiesést okoznak, hisz a beteget ápolni kell, orvoshoz kell vinni és van, ahol ez akár több napba is beletelhet. Vannak olyan országok, ahol a dohányosnak magasabb egészség- és lakásbiztosítási összeget kell fizetnie. A WHO honlapján megtekinthetô adatok alapján egy doboz cigaretta árában Európa egyes országaiban drámai, akár ötvenszeres különbségek vannak. A nyugat-európai országokban már bevált gyakorlat, hogy a cigaretta árának emelésével hatékonyan lehet küzdeni a dohányzás ellen. Ez egyelôre a kelet-európai országokban még csak utópia. Önmagában a cigaretta ára nem sokat árul el az adott ország prevenciós politikájáról. Sokkal többet mond, ha a cigaretta árát „átváltjuk" munkaidôre, azaz megnézzük, hogy mennyit kell dolgozni egy doboz cigarettáért. A dohányzás költségei Magyarországon. Egy átlagos dohányos 1999-ben heti 1260 forintot, éves szinten több mint 60 ezer forintot költött szenvedélyére - a dohányosok összesen mintegy 400 milliárd forintot füstölnek el évente. Dohányipari források szerint 1999-ben egyedül a kiskorúak számára történt cigarettaeladásból a dohányiparnak 400 millió forint bevétele származott. Magyarországon több társadalmi költség-vizsgálatot végeztek a dohányipartól független kutatók. Következtetéseik megegyeztek abban, hogy a dohányzás közvetlen és közvetett költségei messze meghaladják az állami költségvetésnek a dohányszektortól vagy más, a szektorral kapcsolatban álló vállalkozásokból származó bevételeit. Egyes, döntôen prevalencia-vizsgálatok azt is igényelték a dohányosoktól, hogy becsüljék meg azt az összeget, amit dohánytermékek vásárlására fordítanak. Az elsô dohányzással kapcsolatos társadalmi költség-elemzést a Rupp Ágnes vezette munkacsoport készítette. Rupp becslése szerint a dohányzás által a társadalomra rótt összes (közvetlen és közvetett) költség 96,7 milliárd forintot tett ki 1995-ben. A tanulmány egyik erôssége, hogy megbecsüli a passzív dohányzás költségeit is. A szerzôk számításai szerint a dohányzással kapcsolatos összes költség 1,25 százaléka tulajdonítható a környezeti dohányfüstnek, amely a fenti értékbôl számítva 1,2 milliárd forintot jelentett 1995-ben. Mibôl állt össze a cigaretta ára 2004. január elsején? Adónem, egyéb költség % ÁFA 20,0 Specifikus (jövedéki) adó 28,7 Ad valorem adó 23,0 Elôállítási költség+kereskedelmi árrés 28,3 Összesen: 100,0 Az EU-szabályozás szerint a dohánytermékek kiskereskedelmi árában minimum 57 százalékot kell kitennie a specifikus és ad valorem adónak. Ez Magyarországon pillanatnyilag 51,7%. Az elért derogációk hatására csak 2008-ra kell teljesítenünk ezt az elôírást. Az eddigi cigarettafogyasztás-ára, kalkulátor helye: (www.hazipatika.hu/topics/) Haszna vagy kára van a magyar társadalomnak a dohányzásból? Vizsgált területek A dohányzás egészségkárosító hatásainak költsége és a kiesett jövedelem (milliárd Ft) A társadalombiztosító bevételeinek százalékában % 1995 1996 1998 2003 1995 1996 1998 2003 Közvetlen hatások összesen (*) 37-38 50-51 55-56 70-80 8-15 10,8 9,8 7,0 Közvetett hatások (**) 150 180 220 360 36 39 39 35 Összes költség kb. 190 230 270 410 45 49 48 43 A költségvetés dohányszektorból származó bevétele 65,7 73,3 116,3 215         *= betegség miatti kiesett jövedelem, fekvô beteg gyógyintézeti ellátás költsége, rokkantnyugdíjak, betegállomány, járóbeteg szakellátás és családorvosi ellátás költsége, gyógyszerár-támogatások **= korai halálozás miatti meg nem termelt jövedelem az oldal elejére honlaptérkép | impresszum